Kereken 100 ember megölését ismerte be Niels Högel volt klinikai ápoló. Áldozataival betegágyukban, túladagolt gyógyszerekkel végzett. A sorozatgyilkosság példátlan a második világháború utáni német történelemben.
A 41 éves Högel dossziéval takarta el az arcát, amikor a kamerák kereszttüzében, erős őrizetben belépett az oldenburgi kongresszusi központba. Perét ugyanis nem a bíróság épületében rendezték – ott nem volt akkora tárgyalóterem, ahol elfértek volna az áldozatok hozzátartozói. Közülük 126-an magánvádlóként vesznek részt az újabb büntetőeljárásban. Előzőleg, 2015-ben hatrendbeli emberölésért már életfogytiglani börtönre ítélték az ápolót, ám azóta kiderült, hogy áldozatainak tényleges száma nagyságrenddel magasabb. Több mint egy órán át tartott, amíg a vádat ismertető főügyésznő felolvasta a meggyilkoltak nevét és a bűncselekmények idejét.
Az ápoló bő öt éven át, 2000 februárjától 2005 júniusáig, két németországi klinikán irtotta betegeit, anélkül, hogy ez szemet szúrt volna valakinek. Végül úgy bukott le, hogy egy kolléganője tetten érte. Módszere egyszerű volt. Amikor egyedül maradt a magatehetetlen, rendszerint eszméletlen pácienssel, olyan szereket adott neki, amelyek túlzott dózisban súlyos szívritmuszavart idéznek elő. Elment az ágytól, de amint a gépek riasztottak, ő ért oda elsőként. Ilyenkor kollégái szeme láttára megpróbálta újraéleszteni a haldoklót. Ez sokszor sikerült is neki, máskor viszont nem.
A hátborzongató gyilkosságsorozat indítéka hiúság, becsvágy volt: Högel elismerésre áhítozott. 1999-től dolgozott az oldenburgi klinika intenzív osztályán. Vallomásában azzal magyarázta tettét, hogy képtelen volt bevallani önmagának, nem neki való ez a feszített munka. Rosszul viselte a stresszt, ópiáttartalmú fájdalomcsillapítókat kezdett szedni. Kitalálta, hogy ő maga okozza betegei rosszullétét, majd a válságos helyzetben demonstrálja szakmai rátermettségét. A vádirat ezt a jog nyelvén aljas indokból elkövetett emberölésnek minősíti.
A morbid ötlet bevált. Amikor 2002-ben otthagyta munkahelyét, kitűnő ajánlólevelet kapott. „Felelősségteljes, tudatos, önálló munkatársként” jellemezték, aki „kritikus helyzetekben megfontoltan és szakszerűen cselekszik”. Ezután egy másik alsó-szászországi város, Delmenhorst klinikáján kapott munkát. Jó szakember hírében állt, ezért orvosi felügyelet nélkül is rábíztak altatási feladatokat. A mostani vádirat szerint előbbi munkahelyén 36, az utóbbin 64 emberrel végzett. Előfordult, hogy a morbid újraélesztési színjátékot egy nap többször is előadta. Jó néhány áldozatát exhumálták, és a holttestekben kimutatták a gyógyszer-túladagolás nyomait. A nyomozók feltételezik, hogy még ennél is több emberélet szárad a lelkén, csakhogy a halottak egy részét elhamvasztották, az ő esetükben nincs mód a bizonyításra. A legfiatalabb ismert áldozat 34, a legidősebb 96 éves volt. A vádlottak padján szenvtelenül beszélő Högel elismerte bűnösségét.
A hozzátartozók szerint felfoghatatlan: évekig nem vették észre a két klinikán, hogy a férfi műszakjaiban drámai mértékben, hirtelen és megmagyarázhatatlanul emelkedett az újraélesztések és a váratlan halálozások száma. A felelősök megbüntetését követelik. Négy volt klinikai dolgozó ellen már vádat is emeltek gondatlanság címén, további öt ember ellen folyik nyomozás az ügyben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
