Minden tiltakozás ellenére is meglehet a kétharmados többsége kedden az Ab jogkörét csorbító alkotmánymódosításnak. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által jegyzett javaslat szerint az Ab a jövőben csak akkor vizsgálhatja a költségvetést, az adókat és a járulékokat, illetve a nemzetközi szerződéseket, ha azok bizonyos alapjogokat sértenek.

 
Alkotmánybíróság

Az alapjogok felsorolásából kihagyták a tulajdonhoz való jogot, így tehát a magán-nyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt az alkotmánymódosítás elfogadása esetén nem vizsgálhatná az Ab.

„Bátor dolog lenne, ha az alkotmánybírák felállnának, de nem megoldás, mert két nap alatt választanának 11 új embert. A kérdés: a választók és az EU ingerküszöbét mikor éri el az alkotmányozásba való ilyen mértékű beavatkozás” – nyilatkozta lapunknak Halmai Gábor, az Ab megcsonkított hatáskörével kapcsolatban. Az alkotmányjogász egyetlen jogi reakciót tud elképzelni, ám az sem „bombabiztos”: az alkotmánymódosítást vizsgálja felül az Ab. „Ha bizonyos törvények megsemmisítésének jogát az Ab-tól elveszik, azzal lyukat ütnek az alkotmány rendszerén. Minden törvényalkotási aktus tekintetében szükség van alkotmányossági kontrollra” – hangoztatta. Annak, hogy így belenyúlnak az alkotmányozási rendszerbe, Halmai szerint beláthatatlan következményei lehetnek. Ádám Antal jogászprofesszor feltételezése szerint sem fognak az alkotmánybírák felállni, hiszen az alkotmányra, s annak védelmére, szolgálatára esküdtek fel, ezért vállalniuk kell a küzdelmet és meg kell találni a megoldást. A professzor abban bízik, hogy az Ab megtalálja a módját a jogi alapértékek védelmének, mert a jelenlegi alkotmányos keretek között erre van is mód. Ádám szerint nem lesz tartós ez a „nem meggondolt kitérő”. A kétezer éves jogi alapelveket formálisan ugyan lehet korlátozni, de a meglévő nemzetközi alapértékek kötik Magyarországot is, ez benne van a magyar alkotmánybírósági törvényben is – jegyezte meg Ádám Antal.

 A második kamarának jelentős hagyományai vannak Magyarországon – mondta a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke egy pénteki konferencián. Balsai István szerint a második kamara a 20. századi konzervatív, egyensúlyi politika támasza volt, a szélsőséges irányzatokkal szemben egyfajta rendszerstabilitási intézményként működött. Kukorelli István alkotmányjogász a választott típusú második kamarát támogatná, amely nem lenne egyenrangú az alsóházzal: részt venne a törvényalkotás folyamatában, de nem lenne szerepe a végrehajtó hatalom felelősségre vonásában.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!