Béremeléssel csökkentenek fizetést - A kormány adóemelését cafeteriacsökkentéssel ellensúlyozzák a cégek – ez a veszteség pedig megeszi a fizetésemelést. És ez a prosperáló régiókra igaz, a szegény vidékeken a nincs az úr, de a kabinet nem bajlódik minimálbér-emeléssel.
Két számjegyű – konkrétan 10,5 százalékos – minimálbér-emelést követel a 200 ezer tagot számláló Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány egyelőre nem hajlandó tárgyalni erről a felvetésről, mondván: a következő két-három évben úgyis csökkenti (több lépcsőben) a különböző járulékokat – az így felszabaduló pénzt úgyis bérek kigyúrására kötelesek fordítani a cégek. Csakhogy ez a kommunikáció hamis – két ok miatt is.
Az első, hogy a járulékcsökkentésből csak azokon a területeken tornászhatják fel a járandóságokat, ahol munkaerőhiány dübörög. Márpedig ez az állítás csak Nyugat- és Közép-Magyarországra igaz, az ország keleti felét munkanélküliség sújtja. Nem véletlen, hogy míg az előbbi régiókban 222 ezer forint az átlagbér, az utóbbi területeken mindössze 116 ezer.
Azért, mert rengeteg a közmunkás, illetve a minimálbérre bejelentett alkalmazott. Így itt égető szükség lenne a szakszervezetek által követelt emelésre.
A másik probléma, hogy járulékcsökkentés részben parasztvakítás. Ugyanis bevezetése előtt a kabinet – áttételesen – adót emelt és növelte a cafeteria sarcait. Így számos béren kívüli juttatást majdnem 50 százalékos adóteher nyom. Következésképpen többe kerül a cégeknek, ezért a jövőben visszafogják a cafeteriát. Ráadásul az új szabályozás szerint a munkáltatók évi 100 ezer forintot készpénzben biztosíthatnak cafeteriaként, ám ennek a summának kedvezményes adóterhe miatt ezt igyekeznek a „fizetésbe építeni” – azaz csökkenteni az alapbért –, így faragva le költségeiket. És mielőtt bárki azt hinné, elméleti problémáról van szó, hát nem: a jövedelemcsökkenés megkezdődött.
Még a dübörgő autógyártási ágazatban is: például több Győr környéki beszállító cég munkaerőhiánnyal küzd, így a béreket emelik (erre többek között az említett készpénzjuttatást használják), ám az étkezésre, ruházkodásra, utazásra adható cafeteriaelemeket kurtítják, gyakorta felezik. Ezért összességében a dolgozók rosszabbul járnak, és a beígért járulékcsökkentéssel is nullára (legfeljebb szolid nyereséggel) jönnek ki. Amit hiba lenne a cégek nyakába varrni – ugyanis a legtöbb egyszerűen képtelen kigazdálkodni (még a jól menő ágazatokban is) a megemelt bérekkel járó többletköltségeket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!