Országszerte szentelik a búzát, legutóbb Pocsaj és Bedő egyházközségekben. Rá is fér az égi áldás, mert sok helyen nem várt meglepetést is okozhatnak az aratásra váró táblák.
Most mindenki a pockokat hibáztatja, mondván félmillió tonnát megettek a rágcsálók, de ez érthető is. Ez a félarasznyi emlős szabad szemmel is látható, nem úgy, mint a kieső termés legalább feléért felelős gombák, az úgynevezett gabonarozsdák. Kettőjük között a hasonlóság, hogy a meleg tél és kedvező tavaszi időjárás miatt szaporodtak fel. S az is jellemző reájuk, hogy csak megelőző csapással lehet igazából ellenük védekezni. Sok helyütt nem került erre sor, így tavasszal a rozsda sárgította – ölte el – a gabonatáblák leveleit, májustól pedig az egyre szaporodó pockok rágják a növényeket. Most az utóbbi ellen indult harc, mely rengeteg kérdőjelet vet föl, ugyanis egy elég erős és minden melegvérű állatra – emlősre, madárra – halálos veszélyt jelentő méreggel teszik mindezt.
Mivel akad terület, ahol 100 négyzetméteren akár 20-40 lakott pocoküreg is van, egy olyan engedélyes szert vetnek be, a Redentint, amihez külön hatósági jóváhagyás kell. Mint például 2012 első hónapjaiban is kellett, mert úgy felszaporodtak a pockok. Nos, az akkori úgynevezett szükséghelyzeti forgalomba hozatali engedély szerint e szer még bőrrel érintkezve és belélegezve is veszélyes. Csak úgy kiszórni tilos, a mérgezett gabonaszemeket a pocok járatába kell juttatni. Máskülönben más állat – madár, nyúl stb. – is megeszi és beledöglik. A szert épp ezért a 2012. évi engedély szerint tilos a talaj felszínére kiszórni.
Most mégis légi kijuttatásról hallani – érthető módon, mivel az aratás előtti táblákra rámenni már nem nagyon lehet. Pedig elméletben sok-sok embernek kellene a búzaföldeket taposnia: egyrészt a szert a pocoklukba kellene szórni, másrészt minden nap össze kellene szedni a dögöket, majd legalább 30 centi mélyre elásni. Hát ezt a korábbi előírást vélhetően képtelenség betartani, így sok ragadozó – madár, róka, nyest, nyuszt, sün, menyét stb. – és rengeteg „nem pocok”, vagyis madarak, egyéb kisrágcsálók – például a védett hörcsögök, ürgék, de akár nyulak is – áldozatul eshetnek a méregnek.
A szer használatát a kalászos kultúrák és a repce után már a kukoricában és napraforgóban is engedélyezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
