„Rossz vicc” – kommentálta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke egy, a szervezet által tartott fórumon, hogy összesen 30 nap volt az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) munkaanyagának véleményezésére, ami most vasárnap, szeptember 30-án lejár.
„Több, politikai krimibe illő esemény is van az augusztus 30-i nyilvánosságra hozás és a bizonytalan véleményezési határidő körül” – tette hozzá Trencsényi László oktatási szakértő, aki felhívta a figyelmet: egy október 30-i határidőről is tudnak, ráadásul két különböző e-mail címre is várják a kommentárokat, bár az egyikről a másikra irányítják a véleményezőket.
Pontosan továbbra sem tudni, hogy ki volt az a 100 szakértő, aki megalkotta a munkaanyagot, ilyen titoktartás mellett még soha nem készült NAT. Mint ahogy az is példátlan, hogy leginkább csak politikai nyilatkozatok hangzottak el a dokumentumokról, az érdemi szakmai vita gyakorlatilag el sem indulhatott. Pedig korábban, például az 1989-es alaptanterv esetében 6 évig tartott az egyeztetés nagy nyilvánosság előtt, az anyagnak 4-5 különböző változata is volt, és végül csak 1995-ben lépett életbe. A 2003-as NAT esetében is több hónapos volt az egyeztetés, amelynek során a készítők több vidéki konferencián is megjelentek, hogy a lehető legszélesebb körből gyűjtsék be a véleményeket, de még ezt is rövid időnek érezték.
Kapkodva borítékolható a kudarc
Márpedig a kormány még mindig nem állt el a tervétől, hogy 2019 szeptemberétől az általános iskolák 1. és 5. osztályaiban az új NAT szerint kezdődjön meg az oktatás. A PDSZ beszélgetésén megjelent szakértők szerint ez az anyag a szűkös határidők miatt még akkor is kudarcra lenne ítélve, ha egyébként szakmailag nem lehetne belekötni. A hozzáértők úgy gondolják, legalább három évre lenne szükség ahhoz, hogy rendesen meg lehessen vitatni egy alaptantervet, ráadásul nem lenne szabad egyszer csak „fűnyíróelven” mindenhol bevezetni, inkább folyamatos innováció során kellene fokozatosan a gyakorlatba ültetni, hogy az iskolai tapasztalatok függvényében tovább alakulhasson, javulhasson.
Arról nem is beszélve, hogy egy alaptanterv elfogadása csak az első lépés, utána kerettanterveket és helyi tanterveket kell hozzá gyártani, és csak ezután kezdődhet meg a tankönyvfejlesztés. Amit ha jól akarnak csinálni, és rendesen kipróbált könyveket akarnak a diákok elé tenni, szintén évekre van szükség. Néhány hónap alatt lehetetlen jó tankönyvet írni, a kipróbálásra pedig végképp nem marad idő – hangsúlyozta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki szerint az állami kísérleti tankönyvek körül is azért volt olyan sok botrány, mert összesen három hónap volt a megírásukra. A történelem esetében ráadásul a NAT sok újdonságot hozna, így alapjaiban más tankönyveket kellene fejleszteni hozzá.
Ez azért is fontos, mert Magyarországon az oktatás tankönyvvezérelt – mutatott rá Nahalka István oktatáskutató –, vagyis a pedagógusok erősen támaszkodnak a könyvekre. Az új alaptanterv bevezetésének egyébként is gátja lehet, hogy a pedagógustársadalom ilyen gyorsan nem tud alkalmazkodni a változásokhoz, különösen, ha nincs ehhez kapcsolódó képzés, és legfőképpen szakmai segítség. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a tanárok egyébként is belefáradtak az állandó reformokba. Még a NAT koncepcióját jegyző Csépe Valériáék saját felmérése szerint is: a pedagógusok egyharmada nem szeretne semmilyen változást. Márpedig nélkülük nem fog menni.
Közbeszól a politika
Nehezíti a valódi szakmai vita kialakulását, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már az anyag nyilvánosságra kerülése után néhány nappal azt mondta: „a NAT abban a formában, ahogy megkapták, biztosan nem lép életbe”, a történelem, az irodalom és a természettudományok esetében komoly változásokra van szükség. Azonban azt még senki nem tudja, hogy ez mit jelent pontosan: teljesen lesöprik az asztalról a tervezetet, vagy csak részleteit csiszolgatják tovább. Bódis József oktatási államtitkár eddig mindig pozitívan nyilatkozott a szövegről, kormánypárti politikusok részéről pedig főleg ideológiai alapú kritikák érték az anyagot. A hvg.hu-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők például azt emlegették, hogy az új NAT tervezete nem elég keresztény, nem elég hazafias és nem elég nemzeti.
Névvel, arccal eddig L. Simon László korábbi kulturális államtitkár vállalta a kritikát. Egy a Figyelőben megjelent írásában nehezményezte többek között, hogy az egész dokumentumban csak egyszer szerepel a honvédelem szó. Emellett elégedetlen a nemzeti és európai identitás meghatározásával és hiányolja többek között a keresztény és a zsidó kultúra közti hangsúlyosabb különbségtételt, kevesli az énekórákat, és kifogásolja, hogy a szöveg nem szakított a „kommunista történetírás terminológiájával”. Vagyis komoly esély van rá, hogy az új NAT-ból a jelenlegi formájában nem lesz semmi.
A középosztály NAT-ja
Erre a PDSZ fórumán megjelentek is komoly esélyt látnak, de mint megállapították: jelenleg nincs más lehetőség, mint ezzel a szöveggel foglalkozni. A koncepció a szakembereket is megosztja, mert a 312 oldalas dokumentum sok szempontból meglehetősen kétarcú. Már-már kibékíthetetlen ellentmondás feszül ugyanis a szöveg preambuluma és az utána következők között. Az „előszó” tele van progresszív, korszerű pedagógiai elvekkel, megjelenik benne többek között a gyermekközpontúság (például a gyerek boldogsága mint cél) és a kompetenciák fejlesztése. Maga az anyag viszont továbbra is túl részletező, és nagyon sok ismeretanyagot ír elő, amit Miklósi László szerint felezni vagy akár harmadolni kellene ahhoz, hogy ez a tanterv valóban nemzeti legyen. Így ugyanis Nahalka István szerint legfeljebb a gyerekek egyharmadáé lehet ez a tanterv, a szakgimnáziumok közismereti óraszámai (egy héten összesen hat) például nem alkalmasak ennyi anyag megtanítására, és a szöveg egyáltalán nem reagál a hátrányos helyzetű gyerekek igényeire és lehetőségeire.
Vagyis az új NAT tulajdonképpen nem nemzeti, csupán a felső középosztálybeli diákokra van szabva. Ráadásul – mint arra Totyik Tamás rávilágított – a koncepció semmilyen választ nem ad arra a kérdésre, hogy mit kezdjen az iskola a lezajlott digitális forradalommal. A mai gyerekek már egészen kis koruktól fogva „kütyühasználók”, míg a pedagógusok fele már elmúlt 50 éves, és idegenül mozog ebben a világban. Tehát az új NAT tervezete számos dologban, főleg az alapelvek szintjén előremutatóbb, mint a korábbiak, más kérdésekben nem lép túl az eddigieken, és fontos kérdésekre egyáltalán nem ad választ. Mindennek fényében két rossz dolog történhet vele: ha végül teljesen lesöprik az asztalról, vagy ha villámgyorsan, változtatás nélkül bevezetik.
Az ügyben kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a többi között arra vártunk választ, hogy mennyi és milyen vélemény érkezett az új NAT-tal kapcsolatban, de lapzártánkig nem reagáltak.
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!