A blöff kormányzati stratégia lett a nagyberuházások esetében. Így a „bemondott árnál” rendre jóval drágább létesítmények épülnek a fővárosban – és valamiért rondábbak is.
Nem az úszó-világbajnokságra épült Duna Aréna az egyetlen olyan beruházás, aminek előzetes tervei kormányzati blöffnek számítanak, de ez az, aminek esetében egy kormányzati szereplő „beismerést is tett”. Emlékeztetőül: Fürjes Balázs kormánybiztos az ATV-ben szólta el magát, az eredeti légies uszodaterv kapcsán.
Az éteri „vizes palotából” semmi nem lett, egy nem túl impozáns betonkocka épült – az eredetileg tervezett 8 milliárd helyett 49 milliárdból (legalábbis ennyiről tudni most).
A 24.hu értesülései szerint a látványtervek felturbózása bevett gyakorlat, a nagy építkezéseknél rendre vonzóbb „makettek” kerülnek a nyilvánosság elé, olyanok, amikről kormányzati berkekben tudható, hogy nem ezek valósulnak meg.
Például a sokat vitatott Liget-projektnek nem csak az eredetileg 200 milliárdra taksált költségei híznak, de például a Magyar Nemzeti Galéria terveit is átrajzolják.
Mivel a mai napig nagy a tiltakozás a zöldfelületek beépítése miatt, a nyilvánosság elé került látványterveken a hatalmas épületeket vonzó parkok veszik körül. Ahogy az olimpiai pályázathoz készült terveket is kozmetikázták, a Csepel-sziget végébe szánt olimpiai parkról készült „fantáziaképeken” például alig látszanak a szennyvíztisztító iszaprohasztó tornyai és ülepítőmedencéi.
A blöffölés az árak belövésénél is stratégiának tekinthető egy a portálnak nyilatkozó forrás szerint. Az ötletgazdák tudatosan nagyságrendekkel alacsonyabb költségeket kommunikálnak a sajtóban, így nagyobb társadalmi és kormányzati támogatásra számíthatnak a nagyberuházásoknál.
Nem csoda, hogy a projektek gyakorlatilag az első pillanattól drágulnak, jó példa erre a Fővárosi Nagycirkusz helyére, a Pannon Parkba tervezett ötszintes, 33 ezer négyzetméteres üvegcsarnok, úgynevezett Biodóm esete, aminek árát előzetesen 10-15 milliárdra taksálták, aztán 2015 januárjában mérnökök is átnézték a terveket – így kúszott az ár 21 milliárdra.
A közbeszerzési eljárásra viszont csak két cég jelentkezett, Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő és az osztrák Strabag azonban csak 30-35 milliárd forintért vállalná a munkát, azaz az eredeti összeg többszöröséért épülhet meg a látványosság.
A Ligetbe tervezett épülő új Közlekedési Múzeum is drágul, a tervezett 7 milliárdról 15,6 milliárdra kúsztak a költségek. Hasonló koreográfia zajlott le a Puskás Ferenc Stadion átépítési terveinek esetében: míg 2013-ban még 70 milliárdra taksálták a múzeummal, atlétikapályával, szállodával, konferencia-központtal felturbózott stadion felújítását, mostanra az extrák nélkül (ezekről lemondtak a döntéshozók), 100 milliárdra becsülik a költségeket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!