A Vasárnapi Hírek értesülése szerint elkészült a magyar médiatörvénykezést vizsgáló nemzetközi jogi szakértői elemzés, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság képviselője még július végén rendelt meg.
Lapunk úgy tudja, van rá esély, hogy már a jövő héten nyilvánosságra kerüljön Dunja Mijatovic médiaképviselőnek az elemzésre építő állásfoglalása, amely a magyar médiatörvény eddig el nem fogadott részével foglalkozik. Általában az ilyen elemzések, s a hozzájuk fűzött vélemények számos, a nemzetközi követelményeknek megfelelő konkrét ajánlást tartalmaznak. Ez éppen azt a célt szolgálja, hogy az adott ország – ebben az esetben Magyarország – parlamentjének és kormányának felhívják a figyelmét a nemzetközi sztenderdek érvényesítésére a médiatörvény elfogadásakor.
Bár Bécsben remélik, hogy a magyar törvényhozás tekintettel lesz majd az ajánlásokra, EBESZforrások kevés esélyt adnak rá. A törvénycsomag már elfogadott, első felének esetében az ajánlásokat a magyar kormányzat teljesen figyelmen kívül hagyta. Dunja Mijatovics, az EBESZ médiaszabadság képviselője július végén közzétett szokásos beszámolójában megemlítette: írásban kérte fel még júniusban a magyar hatóságokat, állítsák le a médiatörvény vitáját és kezdjenek nyilvános konzultációkat a törvénytervezet módosításáról. Szerinte az akkor még csak javasolt mé diacsomag sértette az EBESZ véleménynyilvánítást és médiaszabadságot garantáló nemzetközi követelményeit. Egy hónappal később, július 23-án, mint beszámolójában írja, szomorúan értesült arról, hogy kéréseit, ajánlásait teljesen figyelmen kívül hagyva, a magyar parlament elfogadta a médiacsomag első részét. A magyar médiatörvénytervezetet egyébként az Európai Bizottság is és számos hazai szervezet is bírálta. Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság 9 évre kinevezett elnöke egy korábbi nyilatkozatában azt állította, hogy a külföldi kritikák mögött „szervezett offenzíva” áll. Úgy véli, egyik vizsgálat sem fog olyat találni, ami a magyar vagy az uniós jogrenddel, irányelvekkel szembemenne. Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület volt elnöke szerint a kormány az eddigi külföldi kritikákra is sértődött választ adott, így nyilván a legújabb EBESZ-jelentésnek sem lesz sorsfordító hatása. A VH-nak arra a kérdésére, mi a véleménye a kormány uralta médiatestületek bojkottjáról, Majtényi László azt mondta: tiszta viszonyokat teremtene, ha az ellenzéki pártok nem ülnének be az új szervezetekbe, ezért nem tartja ésszerűtlennek a bojkott gondolatát. Karácsony Gergely, az LMP szóvivője kifejtette: benne is felmerült a testületekben való részvételek bojkottálása, fel is fogja vetni a választmány előtt, és szeptember közepén döntenek róla, de szerinte komoly érvek szólnak a részvétel mellett is. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy nyilatkozott a VH-nak: nem a bojkottot tartják a helyes válasznak. Többtucatnyi módosító indítvánnyal fordultak az Alkotmány bí ró sághoz (AB), s az AB döntésétől azt remélik, hogy újabb tagokat is delegálhatnak a Médiatanácsba a jelenlegi szabály szerinti két főn túl. Az EBESZ új állásfoglalása a médiaalkotmány becenévre hallgató törvényjavaslatban még hozhat változásokat, legalábbis ezt reméli Lendvai, hozzátéve, hogy a Fidesz több kérdésben is visszakozott már az eredeti javaslatokhoz képest.
A médiacsomag két részét az alkotmánymódosításról és a médiát felügyelő intézményekről szóló javaslatokat még a nyári szünet előtt elfogadta a parlament, a médiatartalmak szabályairól szóló törvényjavaslatot a szeptember 13-án kezdődő, őszi ülésszakon tárgyalják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
