Újabb második világháborús robbanószerkezetet találtak tegnap a Balatonban. Idén már csaknem 1400 lövedék, gránát és akna került elő.

 
A tűzszerészeknek még hosszú évekig lesz munkájuk.

 A vízben semmisítették meg a tűzszerészek azt a rombológránátot, amelyet a Balatonban találtak Siófoknál. A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint a gránát kilőtt, de fel nem robbant állapotban volt, így különösen veszélyesnek minősült. A robbantás idejére a környéket 400 méteres sugarú körben kiürítették. A 10,5 centiméter átmérőjű magyar rombológránátot szombaton azonosították egy pénteki bejelentés nyomán Siófoknál: az Arany János utca végénél lévő strandon találták a vízben a fürdőzők, akik ki is vitték a partra.

Tavaly 2680 bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerész ezredéhez, többnyire második világháborús robbanószerkezetek hatástalanításához riasztották a szakembereket. Idén június 27-én ez a szám 1393-nál tartott – számolt be a riasztásokról Délmagyarország napilap. A múlt héten a balatonlellei Virág utcai strandon egy fürdőző talált rá egy működőképes szovjet repeszaknára. Egy héttel korábban a Velencei-tó gárdonyi strandján találtak kézigránátot a fürdőzők, azt megelőzően pedig Siófok nagystrandjánál bukkantak egy tüzérségi gránát detonátorral ellátott gyújtószerkezetére a strandolók.

Dr. Számvéber Norbert őrnagy, hadtörténész, a Honvédelmi Minisztérium HIM Hadtörténelmi Levéltárának vezetője azt nyilatkozta: a háború után a mentesítést 1954-ig tervezték, azt gondolták, ennyi idő alatt sikerül majd a robbanószerkezeteket felszámolni az országban. De minél több új beruházásnál mozgatják meg a földet, annál többször fordul elő, hogy lövedékek, robbanótestek kerülnek elő. Gond az is, hogy 8-10 százalékos a befulladt lövedékek aránya, ami azt jelenti, hogy éles állapotban kilőtt, de fel nem robbant lövedékek lapulnak a talajban, vízben. Soha nem szabad ezeket a „gyanús” tárgyakat elmozdítani, kivenni, hanem azonnal a tűzszerészeket kell hívni, akiknek úgy tűnik még évtizedekig lesz munkája.

A hadtörténész szerint az 1945-ben elhúzódó budapesti csata után a Dunántúl keleti részén, főleg a Balaton és a Duna közötti szakaszon zajlottak hadműveletek. Értelemszerűen hadianyag-maradékokból Budapest térsége az ország legszennyezettebb területe. A Balaton és a Dráva folyó között volt a legjellemzőbb az aknásítás, több százezer aknát telepítettek ide. Tűzszerészszempontból legnagyobb mennyiségben a különféle tüzérségi lövedékek, gyalogsági lőszerek és aknagránátok fordulnak elő, ebből használhattak a legtöbbet. A szakember szerint az álló- és folyóvizeinket százalékos arányban sokkal nagyobb hatékonyságban mentesítették, mint a szárazföldi területeket. A mostanában a hírekben gyakrabban szereplő balatoni esetek ellenére a tavat aprólékosan, folyamatosan mentesítették. A nehezebben megközelíthető helyeken, hegyekben, erdőkben nagyobb az esély arra, hogy aknagránátra, tüzérségi lövedékekre leljünk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!