Elrettenti a bűnözőket és a csínytevő fiatalkorúakat a ma egy hónapja életbe lépett törvénymódosítás, amely alapján a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások elkövetőit is őrizetbe vehetik, illetve börtönbe csukhatják – derült ki Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozatából. Borsod megyében viszont a „szokásos gyakorisággal” intézkedtek a rendőrök.
Épp egy hónapja, augusztus 19-én lépett életbe a törvénymódosítás, s azóta a kisebb, 20 ezer forint alatti értékű lopásokért és más szabálysértésnek számító cselekményekért is őrizetbe vehetik és elzárásra ítélhetik az elkövetőket, köztük a fiatalkorúakat. Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön azt nyilatkozta az MTV-ben, hogy a sajtónak is köszönhetően „a törvény visszatartó ereje óriási”, és a fiatalkorúak is „kezdenek visszalépni az ilyen jellegű cselekményektől”. A közbiztonságról szóló nemzeti konzultációt Ózdon tartotta a kormány májusban. Rengetegen panaszkodtak a rossz közbiztonságra, a sok lopásra, a kertek megdézsmálására, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon érdeklődtünk az első hónap tapasztalatairól. Megtudtuk: a tíz helyi rendőrkapitányságon „a szokásos gyakorisággal” intézkedtek a rendőrök a szabálysértések ügyében. Gaskó Bertalan alezredes, szóvivő elmondta: tulajdon elleni szabálysértés miatt 180 feljelentés alapján 185 személlyel szemben indítottak eljárást – a fiatalkorúak száma a tízet sem érte el –, de csak az elkövetők alig harmadát vették őrizetbe; jellemzően a már ismert többszöri elkövetőket, illetve a tetten érteket. A lopások nagyobbik része boltokban történt, de szinte hasonló arányban minden más is szerepelt a listán: tyúk-, termény-, falopás. Őrizetbe vételre tulajdon elleni szabálysértés miatt 58, garázdaság miatt 19, távoltartó határozat szabályainak megszegése miatt 11, járművezetés az eltiltás hatálya alatt szabálysértés miatt 11, tiltott kéjelgés szabálysértése miatt 7, rendzavarás miatt ugyancsak 7 esetben került sor. A bíróságon lefolytatott eljárások eredményeként a tulajdon elleni szabálysértők közül 26 személyt elzárásra ítéltek, 25-öt pénzbírsággal sújtottak, míg 5 fő esetében más módon – például figyelmeztetéssel – zárultak a gyorsított eljárások, illetve a bíróság normál eljárásba tette át az ügyet. A bíróság átlagosan 6 napos elzárásra, illetve 23 ezer forintos bírságra ítélte az elkövetőket. A leghosszabb elzárás 15 nap volt, a legnagyobb bírság pedig 52 ezer forint. A fiatalkorúak őrizetbe vételéről nem látott napvilágot a bizsutolvaj lányokéhoz hasonló sajtóközlemény, de szakértők továbbra is károsnak tartják az elzárást a fiatalkorúak esetében. „A bolti lopás nagyon is gyakori kamaszkorban, és nem származás kérdése” – nyilatkozta lapunknak Herczog Mária szociológus, egyetemi docens. Az ENSZ Gyermekjogi Bizott ságának tagja szerint, amikor a tinédzserek kezelhetetlenné válnak, az fontos mozzanata a felnőtté válásnak; „ilyenkor azt próbálja ki a gyerek, hogy mennyire kell komolyan vennie a szabályokat”. A fejlettebb országok nem elzárással, hanem érzelmekre ható kárhelyreállító módszerekkel segítenek a megbotló fiataloknak, sőt a felnőtteknek is. „Egy amerikai oktatófilm hőse két, hajcsatokat lopó lány volt, akiknek a bolt tulajdonosa és a lánya elmesélte: épp, hogy megélnek, olyan kicsi a forgalom. A két gyerek elsírta magát, és kiderült: eddig nem is gondoltak bele, hogy a tulajdonos nem gazdag, és hogy a bolti lopás valakinek közvetlen kárt okoz. A lányok végül két hétig önként takarították az üzletet zárás után. Az efféle erős, pozitív érzelmi hatás hasznosabb, mint a bezárás. Abból legfeljebb annyit tanulhat meg a kamasz, hogy gyűlölje a rendőrt, a bírót, akik megtestesítik a számára a törvényt. Aki belátja egy szabály értelmét, az utána meggyőződésből tartja be, és nem azért, mert fél a büntetéstől” – magyarázta Herczog Mária.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
