Tavaly novemberben tízezrek követelték Bukarestben a korrupt szocialista kormány lemondását. A fővárosnak akkor már két hónapja nem volt főpolgármestere, mert az Ion Iliescu egykori szövetségeséből „függetlenné” avanzsált Sorin Oprescut korrupciós vádakkal letartóztatták. Június elején a tévébemondóból és népdalénekesből politikussá váló Gabriela Firea nagy fölénnyel nyerte a bukaresti helyhatósági választást. Személyében először vezeti nő a román fővárost és először nyert szocialista színekben induló jelölt a főpolgármester- választáson.
Országosan szintén a szocialisták (PSD) teljesítettek a legjobban. Polgármesteri székeik nagy részét megőrizték és fölényesen legyőzték a legnépszerűbb román politikus, a 2014-ben meglepetésgyőzelmet arató és a tavaly novemberi tüntetéseken az egyetlen legitim politikai szereplőnek bizonyuló köztársasági elnök, Klaus Iohannis (nagy képen) pártját, a PNL-t.
És ha lehet tovább fokozni az abszurd momentumokat: több polgármester is úgy nyert, hogy korrupciós vádak miatt előzetesben van. Ami az eredményeket illeti, nem kis sikerrel. A nagybányai polgármester például a szavazatok 70 százalékát kapta úgy, hogy gyakorlatilag a börtönből kampányolt.
Feltárható korrupció
Közelről nézve úgy tűnik tehát, a politika Romániában sem lett más tavaly őszhöz képest. És ha a magyar ellenzék bármit is képes még felfogni a körülötte lévő világból, akkor érdemes figyelnie arra, hogy a korrupcióellenes retorikával nem sokra lehet menni. Legalábbis akkor nem, ha a választók szemében ugyanazok a romlott elitek vetélkednek – és a romlottság szinte egyetlen kritériuma az, hogy melyik párt milyen régóta van a parlamentben, és talán a legkevésbé az, hogy melyikhez mennyi korrupciós ügy kötődik, ténylegesen.
Mert szemben Magyarországgal, itt van korrupcióellenes ügyészség, talán túlságosan is erős jogosítványokkal és meglehetősen gyenge demokratikus kontroll mellett. De van. És kies hazánkkal ellentétben, itt, azaz Romániában vannak feltárt korrupciós ügyek is. Mint az említett nagybányai polgármesteré, akit néhány tízezer euró átvételekor ért tetten az ügyészség.
Vannak persze további tanulságok is azon túl, hogy a parlament valamennyi pártja korrumpáltnak látszik – pusztán azáltal, hogy parlamenti párt. Az egyik az, hogy helyhatósági választásokon nem a tiszta kezeket nézik, hanem a hatékonyságot. Nem az számít, hogy kinek van a Transparency International által is jóváhagyott tisztasági csomagja, hanem az, hogy ki fog utat, hidat, játszóteret építeni vagy ki teremt új munkahelyeket. Vagy kinek hiszik el, hogy képes mindezekre.
A románok is ismerik Sorost
Románia politikai élete a miénkhez képest színes és változatos. Négy éve még az annak idején szintén a romlott (szocialista) elit ellen kampányoló Basescuval és pártjával szemben nyert kiütéssel a szocialista–liberális koalíció. Hogy aztán a liberálisok kiváljanak, és a Basescu-párt maradékával egyesülve hozzanak létre új pártot, mely két éve fényes győzelmet aratott a köztársaságielnök- választáson Klaus Iohannis személyében, akiben sokan – akárcsak évtizede Basescu személyében – a román politikai élet megmentőjét látták.
Tavaly novemberben az utca népe Iohannis kezébe adta a megoldás kulcsát, de legalábbis a lehetőséget arra, amit ritkán kap meg politikus: hogy történelmet csináljon, azaz átalakítsa a kelet-európai rendszerváltások összes nyűgét magán viselő román politikai életet. Iohannisról azonban ebben az éles helyzetben az derült ki, hogy kb. annyi tehetsége van a politikához, mint Schmitt Pálnak – azzal a különbséggel, hogy neki senki sem fogta a kezét.
Így aztán a történelmi megújulás helyett egy kriptoszocialista „szakértői” kormány kapott megbízást, és ennek egyik első intézkedése egy olyan választási törvény elfogadása volt, amely eminens módon a polgármesteri pozíciók többségét birtokló szocialistáknak kedvezett. (A szakértő szót kivételesen nem azért tettem idézőjelbe, mert a kiválasztott – és azóta felerészt lecserélt – miniszterek ne lettek volna szakterületük szakértői, hanem azért, mert annak nap mint nap tanújelét adják, hogy a politika mesterségét még amatőr szinten sem értik.) Ahol elbukik a forradalom, ott az ellenforradalom győz. A korrupció topligájának számító Balkán-bajnokságon jó esélyekkel induló román politikai elit (esetünkben nemcsak a szocialisták, hanem a tőlük legfeljebb pártszínekben különböző liberális vagy éppenséggel helyi pártkezdeményezések mezébe öltöztetett polgármesterek tábora) június 5-én fényes győzelmet aratott.
A harmadik tanulság pedig az újonnan megalakult pártokkal kapcsolatos. Romániában korábban gyakorlatilag lehetetlen volt civil kezdeményezést párttá alakítani. A már említett választási törvény mellett november után átalakították a párttörvényt, aminek meg is lett az eredménye, hiszen júniusban már 86 párt állt rajthoz. Kampányolni persze nem sok esélyük volt, így a forradalmi hangulat elmúlásával eredményeik is igencsak szerények.
A legjobb eredményt Bukarestben érték el, Dan Nicusor és pártja második lett, jelentősen elmaradva a főpolgármesterüket a börtönben látogató szocialistáktól és a már említett, népdalénekesből politikussá transzformált Gabriela Fireától. A fővárosban elért 25 százalék jól mutatja a civil mozgalmak korlátait: a nagyvárosi értelmiségi közegben népszerűek, de szélesebb körű támogatásra nemigen számíthatnak.
A közel 20 éve a román politikai élet megújításáért kampányoló, jeles matematikusból lett aktivista, aki a román progresszív értelmiség széles körű támogatását élvezi, azóta bejelentette, hogy mozgalmát kiterjesztve országos pártot alapít. A forgatókönyvet ettől kezdve mintha Habony Árpád írná: a román sajtó máris Soros György kezét véli felfedezni az új párt megalakulása mögött...
Szavazatok vs. lájkok
Ami pedig a romániai magyar pártokat illeti: az RMDSZ a várakozásoknak megfelelően, sőt kicsit azok felett teljesített. Marosvásárhelyen húsz éve nem volt ilyen közel a győzelemhez, Szatmárnémetit viszont visszaszerezte. 2012-ben két, idén négy megyében adja a megyei tanács elnökét, közel 200 helyen pedig a polgármestert. Másfelől elvesztette Székelyudvarhelyt és meglehetősen gyengén szerepelt Nagyváradon. Megjegyzendő, hogy a gyengébb szereplések hátterében nem a Fidesz különböző erőcsoportjai által támogatott szakadár pártok, a Tőkés László fémjelezte Néppárt (magyarországi hangja: Németh Zsolt) és a milliárdokkal kistafírozott Szász Jenő által gründolt Polgári Párt (tartótisztje Kövér László) főnixmadárszerű feltámadása áll, hanem inkább a helyiek ügyetlenkedései.
Miközben az erdélyi magyarság körében is népszerű az összefogás gondolata, az utóbbi választások tanulságai alapján az látszik, hogy a végén, választási helyzetben a magyar kisebbség 80-85 százaléka az alkalmasabbnak látott (jellemzően RMDSZ-es) politikusokat tiszteli meg bizalmával, és az összefogáson a támogatottsági arányokat messze meghaladó mértékű pozíciószerzést értő kis magyar pártokat legfeljebb azok támogatják, akik a romániai politikai elittel általában véve elégedetlenek, és annak részeként tekintenek az RMDSZ-re is.
Ezzel a magatartással pedig Erdélyben is legfeljebb Facebook-lájkokat lehet gyűjteni, szavazatokat bizonyosan nem. Legyen hát ez is egy tanulság azok számára, akik a magyar politikai élet megújításában reménykednek.
Romániában miniszteri rendelettel megfosztották jogászdoktori címétől Victor Ponta volt kormányfőt, miután az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács plágiumnak minősítette a szociáldemokrata politikus doktori disszertációját.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!