– Csoda kellene ahhoz, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzzön ma választásokon – állítja Szilágyi Imre Balkán-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. – A különbség nem annyira a HDZ és az Ellenzéki Koalíció programja között van, mert a politikusok tisztában vannak azzal, hogy a gazdasági helyzet rossz, ezért nem ígérgethetnek mindenfélét. A döntő érv az, hogy a kormánypárt a korrupciós ügyek miatt elveszítette a hitelességét – mondta a szakértő.
A négy pártból álló ellenzéki koalíció már egy éve vezet a közvélemény-kutatások szerint, a legfrissebb adatokból az derült ki, hogy a horvát parlamentben, ahova hagyományosan mindig sok párt kerül be, az ellenzékiek a szavazatok 37,5 százalékát szerezhetik meg, míg a HDZ a 20 százalékos támogatottságot sem kapja majd meg. – Ennek az oka egyrészt abban keresendő, hogy az osztrák Hypo Bankkal és a Mollal kapcsolatos korrupciós botrányok, a választásokhoz fűződő pénzügyi manipulációk miatt az emberek igazságérzete fellázadt a HDZ ellen. Másrészt a gazdasági válság hatásaiért – ahogy Európában szinte kivétel nélkül mindenhol – a társadalom az alkalmatlannak tekintett politikai vezetést okolja – magyarázta Szilágyi Imre, aki arra is rámutatott, hogy mikor Jadranka Kosor átvette a botrányok miatt lemondani kényszerülő Ivo Sanadertől a miniszterelnöki posztot, rendkívül nehéz helyzetbe került.
Horvátország gazdasági mutatói meglehetősen rosszak: a GDP éves növekedése 1 százalék körül van, a munkanélküliség kiemelkedően magas, közel van a 17 százalékhoz, az ország egészére kivetített adósság a GDP 100 százalékára rúg és a költségvetési hiány is 6,2 százalék. Ezért a kampányban – a megszokottaktól eltérően – nincsenek ígéretek. A szociáldemokraták vezette Ellenzéki Koalíció, amely a baloldali párton kívül a Horvát Nemzeti Pártból, a regionális Isztriai Demokrata Pártból és egy, a modern demokráciákban ritkának számító nyugdíjasokat képviselő pártból áll, igyekszik elkerülni, hogy nyíltan megmondja, mit terveznek azután, hogy majd kormányra kerültek. – Érdekes, hogy a szociáldemokraták vezetője, Zoran Milanovic nemrég azt nyilatkozta, hogy Horvátországnak szembe kell néznie azzal, hogy a lehetőségei feletti életet éltek. Leszögezte, hogy a növekedés lassú volt, az ország eladósodott, ezért a szociálisan fenyegetett csoportokat megvédik ugyan, a társadalomnak azonban többet kell majd dolgoznia, mint eddig. De ezen kívül csak annyit lehet tudni, hogy kisebb és hatékonyabb állami költségvetést akarnak kidolgozni, és szeretnék elkerülni azt, hogy az országnak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia. Látni kell azonban, hogy a térség gazdasági fejlődése Németországtól függ – mondta a szakértő.
A HDZ alapvetően két módon próbál kampányolni. Egyfelől igyekszik a korábban háttérbe szorult keresztény-konzervatív értékek iránti elkötelezettségét hangsúlyozni, amelyhez az ország első elnökét, Franjo Tudjmant állította előtérbe. Azonban a délszláv konfliktus alatti szerepvállalása miatt Tudjmanról a társadalom nagy része hallani sem akar. A másik érv, a HDZ adu ásza pedig az, hogy Horvátország már csak néhány lépésre van az EU-csatlakozástól. Ez azonban szintén ellentmondásos, mert a legfrissebb felmérések szerint a választóknak mintegy 60 százaléka támogatja ugyan az integrációt, de a jelek szerint az integrációs tárgyalások sikeres „levezénylése” sem segíti hozzá a HDZ-t a győzelemhez.
Előrehozott választásokat tartanak ma Szlovéniában is. Borut Pahor miniszterelnök szeptemberben bukott meg a bizalmi szavazáson, miután többször is elutasította a parlament a reformcsomagokat. Várhatóan Szlovén Demokrata Párt jelöltje, Janez Jansa alakíthat majd kormányt, akinek legfőbb érdeme az, hogy 2004 és 2008 közötti miniszterelnöksége alatt vitte be az országot az eurózónába. Hogy ez manapság jó érv-e, hamarosan kiderül.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
