„Kollektív, gyors és hatékony segítségre van szükség a gazdasági válság kezeléséhez” – hívta fel a figyelmet Dilma Rousseff brazil elnök az ENSZ Közgyűlés 66. ülésszakának megnyitóján. Az államfő beszéde változást sejtetett a nemzetközi politikai viszonyok terén, de hiába nagyok a várakozások, folyamat az elején tart.
„A 21. század a nőké lesz” – jelentette ki hangos tapsvihar kíséretében az államfő, aki az első női politikus volt, aki megnyithatta a testület vitáját. Állítását a saját példája igazolja. Mikor tavaly decemberben megválasztották, mindenki csak a leköszönő elnök, Luiz Inacio Lula da Silva bábjának tartotta, de az azóta bebizonyította, hogy nem a Brazília megmentőjének tartott Lula hírnevére épít. A teherbírásáért és szervezőkészségéért dicsért politikus gyakran mondogatja, hogy ő egy kemény nő, akit kedves és szívélyes férfiak vesznek körül. Van is mire büszkének lennie: 1,5 millió új munkahely jött létre, mióta megválasztották, és a korrupció miatti felháborodást sikerült győzelemmé kovácsolnia úgy, hogy a politikáját kritizálókat is eltávolította a hatalomból. Az ország GDP-je tavaly 7,5 százalékkal nőtt, és idén is legalább 3-3,5 százalékkal bővülhet a gazdaság.
Ez a magabiztosság jelenti a másik okot, amiért valószínűnek tűnik a változás. A Közgyűlésben mondott beszédében az elnök arra is kitért, hogy Brazília szívesen segítene a bajba jutott országokon, mert a válság túl komoly ahhoz, hogy csak néhány állam kezelje. Azért, hogy a politikai és társadalmi következmények ne súlyosbodjanak, össze kell fogni, és újakkal „kell helyettesíteni a lejárt eszméket, hogy egy új világ felé lépjünk” – állítja.
De a kezdeti lendület után ez az önbizalom most megcsappanni látszik. A brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega egy héttel ezelőtt felvetette, hogy a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevének kezdőbetűiből képzett szó, amelyhez mostanában gyakran Dél-Afrikát is hozzáértik) kisegíthetnék az eurózónát. A bejelentés nemcsak az európai politikusokat és a közgazdászokat lepte meg, hanem az érintetteket is. Az indiai pénzügyminisztérium például a Mantega által – az ő szavaikkal élve – „bedobott” ötletről a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy nyugtalanítja őket az eurózóna válsága, de úgy vélik, Indiának a globális pénzügyi stabilitást kell támogatnia a Nemzetközi Valutaalap (IMF) keretein belül. Nem is beszélve arról, hogy Brazíliának figyelemre méltó teljesítménye ellenére sincsen elég tartaléka egy ilyen beavatkozáshoz. Az említett országok közül egyedül Kínának vannak meg a tartalékai arra, hogy kölcsönözzön Európának. Ezzel a világgazdaság egyensúlya a feltörekvő országok felé tolódna el – mutatott rá neves brit Királyi Külügyi Intézet szakértője.
A BRIC-államok washingtoni találkozója csütörtökön igazolta is ezt a feltevést. Éppen a brazil pénzügyminiszter vetette el az ötletét, így nem lesz semmi abból, hogy majd a feltörekvő országok mentik meg az eurózónát. De ettől függetlenül vitathatatlan, hogy a világgazdaság átalakulóban van, melynek nyertese aligha az öreg kontinens lesz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!