Most jön a neheze: nem szûnik a nyomás a magyar kormányon. Az egykulcsos adó eltörlése mellett még a Közgép-birodalom is téma lehet a hiteltárgyalásokon.
Brüsszel nem meghátrált, hanem taktikát váltott – nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő brüsszeli forrás, aki ismeri a héten lezajlott Orbán–Barroso csúcstalálkozó részleteit. Köztudott, hogy a magyar miniszterelnök áttörésként értékelte az Európai Bizottság elnökével folytatott keddi tárgyalásait, amely után Brüsszel közölte: hozzájárul a Magyarországgal folytatandó hiteltárgyalások megkezdéséhez. Információink szerint Barroso tanácsadói a találkozó előtt elemezték Orbán unióval kapcsolatos megnyilvánulásait, és arra jutottak, hogy a magyar miniszterelnök mindaddig kommunikációs előnyben van, amíg Brüsszel tisztázatlan feltételeire és politikai nyomására hivatkozhat. Ráadásul a brüsszeli elemzés szerint ezzel nemcsak saját hazai táborának EU-ellenességét erősíti, hanem muníciót adhat más országok euroszkeptikus politikusainak is.
Úgy tudjuk, kettőjük találkozóján Barroso határozottan kérte számon Orbánon a kettős beszédet: mást mond Brüsszelben és mást Budapesten. A találkozón történtek ismerője szerint Orbán az EU-val szembeni kommunikáció befejezésére tett ígéretet.
A Barroso-kabinet gazdasági elemzői ugyanakkor veszélyesnek találták a magyar csődkockázati mutatók múlt hét végi emelkedését, ezért támogatták a tárgyalások megkezdésének deklarálását. Úgy ítélték meg ugyanis, hogy ezzel Magyarország egy kis levegőhöz jut – a piaci reakciók ezt a vélekedést vissza is igazolták –, miközben Brüsszelnek inkább az egyre mélyülő spanyol válságra és a holland kormány bukásának következményeire kell koncentrálnia.
– Be kellett jönni az előszobából, mert a tárgyalóteremben többet tudunk elérni – értékelte a bizottság taktikai váltását egy uniós tisztviselő. Hozzátette: a Bizottság új szereposztásban dolgozik Magyarország ügyében az IMF-fel, az Európa Tanáccsal és az Európai Központi Bankkal (EKB). A jegybanktörvény ügyében az EKB szava lesz a döntő. A médiatörvény ügyét az Európa Tanács (ET) viszi tovább. És szintén az Európa Tanács intézménye, a Velencei Bizottság foglalkozik tovább a magyar igazságszolgáltatási törvénycsomaggal.
De az igazi kemény dió a magyar kormány számára az IMF lesz. Hidegzuhanyként hűtötte le Orbán brüsszeli tárgyalásait követően támadt optimizmust az IMF helyi képviselőjének nyilatkozata. Irina Ivaschenko kommentárja, mely szerint a hiteltárgyalásokhoz további feltételeket kell teljesítenie a magyar kormánynak, megdöntötte azt a közkeletű hipotézist, hogy az EU feltételeinek teljesítésével az IMF kívánságlistáját is automatikusan kitöltöttük. Nem véletlenül mondta korábban Orbán Viktor: ha az IMF jön, én megyek. Most azonban már barátunknak nevezte az IMF-et, igaz, ezzel saját híveit hozta kellemetlen helyzetbe, akik nemrégiben éppen a valutalappal akarták közölni: nem leszünk gyarmat.
Két fontos területen az Európai Bizottságnál is nagyobb szigort mutat a Nemzetközi Valutaalap. Az egyik a jegybanktörvény kérdése, a másik a Költségvetési Tanács ügye. És ha mindezeken túl is lenne a magyar kormány, akkor jönnek csak a gazdasági kérdések. Az IMF Magyarországgal kapcsolatos álláspontját ismerők egyértelművé tették lapunknak: a Valutaalap ragaszkodni látszik az egykulcsos adórendszer megváltoztatásához. Háttérbeszélgetéseink során voltak, akik azt is közölték: még a látványosra dagasztott Közgép-birodalom és Simicska Lajos Fidesz-háttérember egyre növekvő befolyása is téma volt az előkészítő megbeszéléseken. Ennek fényében különösen érdekes a befolyásos francia Le Monde hétvégi cikke. A vezető francia liberális lap szerint amióta ismét Orbán a miniszterelnök, a Közgép egy olyan „új oligarchiának lett a szimbóluma, amely a Fideszhez fűződő megkülönböztetett kapcsolatának köszönhetően nyeri el az állami megrendeléseket”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
