Az eddigi legdurvább támadást intézte, már-már gyalázásnak tűnő, eddig csak jobbikos politikusoktól hallott szavakat használt az Európai Bizottsággal, vagyis az unió kormányával és személy szerint José Manuel Barroso bizottsági elnökkel szemben Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke.
– Barroso pont olyan, mint egy abszolút jellegtelen NB II-es edző. Olvassanak Karinthyt, az Barrosóról is szól – mondta Kósa a Hír Tv péntek esti műsorában. Azt fejtegette, hogy az „Európai Bizottság egyáltalán nem komolyabb szervezet, mint egy vidéki horgászklub vezetése (…) csak sokkal komolyabb kérdésekkel foglalkoznak, azt nem mondanám, hogy felelősségteljesebbek”. Szerinte a magyar közönséget megmenti, hogy nem értik Barroso angolját, és így „a semmitmondás nem jön le annyira". – Politikai közösséget nem lehet ennyire rosszul vezetni” – folytatta Kósa, aki a bizottság tagjait „telekpozitívnak" nevezte. – Akinek van telke, az tudja, ez mit jelent. Ott van egy kanapé, nem akarjuk kidobni, jó lesz a telekre.
Alapvetően az országok úgy jártak el a bizottsági tagok kiválasztásánál, hogy az otthon telekpozitív politikusokat beküldték a bizottságba, és ők lettek az unió központja – fejtegette Kósa. A válogatott szavakból jutott Kovács László korábbi adóügyi uniós biztosnak, aki szerinte már a szocialistáknak is kínos volt, ezért lett uniós biztos, és persze szánt néhány szót Andor László jelenlegi foglalkoztatási biztosnak, akit marxistának titulált.
Kósa, csakúgy, mint korábban Orbán Viktor miniszterelnök, megkérdőjelezte az Európai Bizottság legitimitását is, mondván őket senki nem választotta meg. Ez a megismételt gondolat talán kissé idejétmúlt azután, hogy a héten Schmitt Pál köztársasági elnök volt kénytelen magyarázkodni Brüsszelben Orbán szavai miatt. Az államfő elismerte, hogy az Európai Bizottságban nagyon rossz néven vették Orbán nyilatkozatát, ezért Schmitt „garantálta”, hogy Magyarország a Bizottságra, a Parlamentre és a Tanácsra is legitim és fontos döntéshozó szervként tekint, már csak a szerződéses kötelezettségei alapján is.
Az államfői garancia után hangzottak el a Fidesz alelnökének szavai.
Az Európai Unió kormánya elleni frontális támadás különösképp meglepő azon hírek tükrében, hogy Magyarország éppen hitelt szeretne kérni az EU-tól és az IMF-től, Orbán Viktor állítólag egyre növekvő ingerültséggel reagál a brüsszeli Bizottság Magyarországot érintő lépéseire. A héten többször utalt arra, hogy ő és kormánya készen áll a hiteltárgyalásokra. Csakhogy a tárgyalások megkezdéséről a döntő szót a most ismételten megtámadott Európai Bizottság mondja ki. Figyelemreméltó persze a kettős beszéd ebben az ügyben: itthoni fogyasztásra sziklakemény szavakat használnak a Fidesz prominensei, külföldön viszont elkötelezettségüket hangoztatják, és lépésről lépésre vonulnak vissza az Európai Bizottság által kifogásolt ügyekben. Pénteken például az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosítást nyújtott be a kormány. Az adatvédelmi biztos ügye egyike azon kötelességszegési eljárásoknak, amelyek folytatásáról jövő szerdán dönt a brüsszeli bizottság.
A megegyezést nemcsak a fideszesek durvásága, hanem a számok is hátráltatják. A héten befutott ugyanis a legfrissebb brüsszeli prognózis a magyar költségvetési hiányról. Eszerint az idei évben a GDP fél százalékára rúg az eltérés a magyar kormány által kitűzött hiánycél és az Európai Bizottság előrejelzése között, míg jövőre már 1,4 százalék az eltérés, ami 400 milliárd forintos „költségvetési lyukat” jelent. Mindez azt jelenti, hogy az eddig beharangozott megszorításoknak több mint háromszorosára lehet szükség az uniós prognózis szerint.
Engedni itt most már csak egyvalaki tud: a magyar kormány. Ezt erősíti a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter jövő heti washingtoni tárgyalásainak alaphangját megadó IMF-üzenet is: addig nem kezdődhetnek meg az új hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások, amíg a kormány nem tesz valódi lépéseket. A szavak itt már nem elegendőek az előrelépéshez, de rontani még sokat tudnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
