Bukott a büdzsé - Oly távlatos a magyar költségvetés tervezése, mint egy bányaló horizontja. Bár a tavaszi számolás és a nyári szavazás két éve bevezetett kombója látszólag megfontoltságot tükröz. De csak látszólag, hiszen már az idei büdzsé is elképesztő tervezési hibával fut – a kormány ugyanis 757 milliárddal (a GDP bő 2 százalékával) lőtt mellé. A kabinet 700 milliárdos hiánnyal tervezett, ehelyett 57 milliárdos többlet „ütött be”. Ami öröm, ám megkérdőjelezi a nemzetgazdasági tárca számításainak hitelességét.


Ahogy az is, miszerint a nyáron elfogadott jövő évi büdzsét maga a kormány írja felül éppen, mivel a járulékcsökkentés és a társasági adó mérséklésének együttes hatása 2017-ben nettó 350 milliárd forint lesz (ez a GDP közel 1 százaléka). Akkor mégis miről szavaztak a honatyák június 13-án? Vajon titkolta adótervét a kormány, vagy ad hoc intézkedésről van szó? Arról már nem is beszélve, hogy az elfogadott 2017-es költségvetés 1 százalék alatti inflációval és 3 százalék feletti gazdasági növekedéssel számolt. Míg a piacon most 2 százalék körüli inflációval és 3 százalék alatti növekedéssel számolnak. Amire az a kincstári válasz, hogy majd a minimálbér-emelés felélénkíti a magyar gazdaságot.

Csakhogy a járulékok és adók mérséklésének hatását jóval felülíró minimálbér-emelés a hazai kisvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe. Ahogy azt egyszer már láthattuk, még a legelső Fidesz-kormány idején. Amikor a ’90-es években leépített nehézipari munkások asszonyainak munkát adó, s a válságövezetekben sok család megélhetését biztosító textilipari vállalkozásokat küldték csődbe hasonló intézkedéssel az ezredfordulón.

A gyakran önfoglalkoztató, sokszor kényszerből alapított kisvállalkozások ma talán a legnagyobb terhét cipelik itthon a munka világának. Abból biztosan nem lesz fellendülés, ha kirántják alóluk a szőnyeget.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!