Festői környezetet választott az Iszlám Állam (ISIS) ahhoz, hogy kivégezzen legalább húsz, az Asszad-rezsim mellett harcoló külföldi katonát: az antik Palmüra római színházát. A múlt szerdán végrehajtott halálbüntetések forgatókönyve nem idegen az iszlám terrorszervezetektől, az 1990-es években Afganisztánban a tálibok heti rendszerességgel rendeztek hasonló teátrális kivégzéseket stadionokban.
Néhány hónapja is felbecsülhetetlen kincseket tett tönkre az ISIS. A hihetetlen pusztítást körülbelül fél hónap alatt vitték végbe. Február végén a 6000 éves asszír és akkád szobrokkal teli moszuli Ninive Múzeumot verték szét, majd március első napjaiban sorra jöttek a 20003000 éves iraki városok: Khorszábád, Nimrud (más néven Kalhu) és Hatra.
Az iszlamista harcosok pontosan dokumentálták, amint kalapáccsal megsemmisítik a főként férfiakat megszemélyesítő szobrokat, majd az internetre feltett videóhoz magyarázatot is fűztek. „Isten rendelte el, ezért értéktelenek számunkra” – utalva arra, hogy Mohamed próféta a hagyomány szerint megtiltotta az emberábrázolást. Ugyanakkor a művészettörténet-órákról ismerős lamaszszukat, a kapuőrző emberfejű szárnyas bikákat is ledózerolták Khorszábádban, a 2700 éves asszír fővárost az építkezéseken használt gépekkel tették a földdel egyenlővé.
Így mikor májusban az Iszlám Állam a Selyemút egyik csomópontját, az I. században épült Palmürát is bevette, a nyugati világ attól kezdett rettegni, hogy a csodás állapotban megmaradt antik római emlékek is áldozatul eshetnek a vallási hévnek. Az ISIS azonban rácáfolt a várakozásokra, és nemrég friss fotókat adott közre, amelyek bizonyítják, hogy Palmürát épségben hagyták. Sőt, úgy tűnt, mintha a helyi parancsnok, Abu Laith al-Szaudi az iszlamista terrorszervezet imázsát akarná javítani, mikor kormányellenes Alwan FM szír rádióállomásnak nyilatkozott: „Ami a történelmi várost illeti, Isten akaratából megőrizzük, nem esik bántódása. Mi csak a bálványokat pusztítjuk el, amelyeket a hitetlenek imádtak. A történelmi épületekhez nem nyúlunk, és nem viszünk buldózereket oda, hogy elpusztítsuk őket, mint néhány ember hiszi.”
A helyzet mégsem megnyugtató, mert az Iszlám Állam a megszállt területeken megengedi a helyieknek, hogy kézi erővel ásatásokat végezzenek a régészeti telepeken, és az így talált emlékeket értékesítsék. Egyes vélemények szerint maga az ISIS is ezt teszi, hogy finanszírozni tudják a háborút. Állítólag a Ninive Múzeum kincseinek is csak a másolatait semmisítették meg, míg az eredetieket a feketepia con értékesítették.
Az Amerikai Egyesült Államokban a héten fogadtak el egy törvényt, amely szigorúbban büntetné, ha valaki Szíriából hoz be illegálisan műkincseket. Bár a jogszabállyal az Iszlám Állam bevételi forrásait akarják megcsapolni, nem biztos, hogy annyira rossz megoldás a régészeti leletek külföldre mentése. Hiszen februá ri és márciusi pusztítás a londoni British Múzeumot vagy a berlini Pergamon Múzeumot ókori leletekkel megtöltő felfedezőket is egészen más megvilágításba helyezi: a gyarmatosítók gőgjéből bölcs előrelátás lett.
10 000
harcos halt meg, mióta a nemzetközi koalíció bombázni kezdte az Iszlám Állam szíriai és iraki bázisait – jelentette ki Antony Blinken. Az amerikai külügyminiszter-helyettes pozitívan értékelte az elmúlt kilenc hónap eredményeit, kiemelve, hogy az ISIS uralta területek negyedét sikerült visszaszerezni. Ugyanakkor Szíriát nem említette, ahol az irakival éppen ellentétes előjellel alakultak a dolgok. Ráadásul Blinken hároméves tervről beszélt, ami erősen eltér az év eleji diadalittas elképzelésektől, amely már idén őszre ki akarta szorítani az ISIS-t Irak területéről.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!