Az egészségügyi dolgozók jövedelmének emelése és a munkakörülmények javítása elvezethet a hálapénz felszámolásához – állítja a minisztérium. A szakértők szerint ez nem igaz. Van, aki büntetőjogi felelősségben látja a megoldást.

 
Lélegeztetőn az egészségügy

 

„A beteg és az egészségügyi ellátók közötti bizalmatlanságot, az egészségügyi dolgozók kizsákmányolását, a megalázóan alacsony hivatalos bérezést, az ellátáshoz való hozzáférés igazságtalanságait, a helyenként katasztrofálisnak nevezhető ellátási körülményeket és a pazarlást kell először megszüntetni” – közölte megkeresésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága. A hogyanról viszont nem esik szó. Az államtitkárság válaszaiból csak az derül ki, hogy az egészségügyi közkiadásokat a gazdaság teljesítőképességével összhangban fokozatosan emelik, de a meglévő pénzt is hatékonyabban költik el, az egészségügyi dolgozók jövedelmének növelésére, illetve munkakörülményeik javítására fordítva. Terveik szerint a jövedelemnövekedést a hatékonyabb munkavégzéshez kellene kötni, és „az egészségügyi dolgozókat nem ellenségként, hanem partnerként kezelnék” az átalakítás folyamatában. „A Nemzeti Együttműködés Kormányának programja a leírt elvek szerint valóban elvezethet a hálapénz jelenségének felszámolásához” – állítja az államtitkárság. Attól nem szűnne meg a hálapénz, ha az orvosoknak magasabb lenne a fizetése – jelentette ki Mihályi Péter egészségügyi közgazdász. Szerinte ahhoz, hogy a korrupció ezen ága eltűnjön, a kórházak harmadának-felének magánkézbe kellene kerülnie: „ma már eszünkbe nem jutna egy autószerelőnek borravalót adni, hiszen a műhelyek magánvállalkozások, egyértelmű árakkal”. A szülészeteken a betegek 70-80 százaléka ad hálapénzt, de egy EKGvagy röntgenvizsgálat esetén nem gyakori a paraszolvencia. A kormány eddigi intézkedéseiről a szakember azt mondta: pénzbe nem kerülő gesztusokat tesznek és tettek az egészségügyi dolgozóknak, s feltehetően ezt akarják folytatni az egész ciklusban. „Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése az orvosoknak jó, hiszen nem tudnak a páciensek panasszal élni, és a patikaliberalizáció visszafordítása sem kedvez” – jegyezte meg Mihályi Péter. Az Egészségügyi Minisztérium egyik – neve elhallgatását kérő – korábbi vezető tanácsadója szerint a hálapénz azért veszélyes, mert az orvos szakmai döntéseit is befolyásolhatja, de a magánkézbe adás nem lenne jó megoldás és nem is reális. A szakértő inkább visszaállíttatná a betegek jogait védő Egészségbiztosítási Felügyeletet, ezt erősíthetné a több-biztosítós modell, valamint kriminalizálná a hálapénz intézményét, szigorúbb rendőrségi és ügyészségi fellépéssel. Az orvosok, a betegek és az állam egy „társadalmi szerződés” keretében tisztázhatná, mi jár a biztosítottnak és mi nem. Emellett emelni kellene az egészségügyi dolgozók fizetését, ám csupán ez a lépés nem oldaná meg a hálapénz kérdését. Csak egy szemléletváltó gondolkodás, erős büntetőjogi felelősség és erős biztosítotti védelem szüntetné meg a korrupció ezen formáját – mondta a szakértő.

 Három hónapja ígérte Mikola István (Fidesz), hogy „példaértékű feljelentést tesz” egy nőgyógyász ellen, aki az egyik páciensétől előre kért pénzt, s kevesellte az összeget, amit a szülés levezetésért kapott volna. Azóta egyszer már kerestük az ügyben a parlamenti egészségügyi bizottságának elnökét, aki nem mondta meg, tett-e feljelentést. Most ismét megkérdeztük, hogy ki vizsgálódik az ügyben és van-e már fejlemény. Mikola István a következőket válaszolta: „kérdését továbbítottuk a Fidesz sajtóosztályára”. A párt egész héten nem reagált. (V. G. P.)

 Peren kívül egyezne meg azokkal az egészségügyi intézményekkel a kormány, amelyek a Molnár Lajosféle ágyszámcsökkentés miatt perlik az államot. A Legfelsőbb Bíróság hiába adott helyt panaszuknak, a megváltozott jogszabályok miatt mégsem kaphatták vissza ágyaikat. A Népszabadság szerint a Békés megyei Pándy Kálmán, a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház–Rendelőintézet, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórháza és a Keszthelyi Városi Kórház kaphat milliárdos kárpótlást a kormányzattól. Cserháti Péter, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára elismerte: a kárpótlandó intézmények „a kormánypártok mentén érintett kórházak”, mivel mindegyik fideszes önkormányzati vezetőhöz tartozik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!