Antiszemita feliratokat festettek tegnap reggelre a vizafogói holokauszt emlékműre Budapesten. A XIII. kerületi mártíremlékmű talapzatára fekete festékkel mázolták: „Nem a ti országotok, mocskos zsidók!”, „Oda lesztek belelőve” (nyíl a Duna felé), „Köszönjétek Dánielnek!” (lásd keretes írásunkat).
Az 1986-ban felállított szoboregyüttes emberalakjaira Dávid-csillagokat festettek. A rendőrség rongálás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. Délután a szintén XIII. kerületi cionista ellenállási gúlán „Juden raus” és „Köszönjétek Dániel Péternek” feliratot találtak (képünkön).
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke lapunknak azt mondta: feljelentést tettek a rendőrségen, Zoltai Gusztáv a XIII. Kerületi Rendőrkapitányságon személyesen érdeklődött: közösség elleni izgatás helyett miért rongálás címén indítottak eljárást? „Az a felelős vezető, aki szerint a »zsidókat a Dunába« szöveg nem közösség elleni izgatás, az nincs jó helyen. Adófizető állampolgárok vagyunk, joggal várjuk el, hogy a kormány megvédjen minket.
Sajnos tudjuk a történelemből, hogy az ilyen atrocitások után mik következnek.” „Bármennyire is felháborító és elítélendő ez a cselekedet, a közösség elleni izgatás a jelenlegi bírói gyakorlat alapján, sajnálatos módon, nem lenne megállapítható.
Ugyanis, ha az ilyen szörnyűséges megnyilvánulásokat nem követi közvetlen, aktív tevékenység – végrehajtó cselekedet –, azt a bíróságok rendre úgy értelmezik, hogy nem állt fenn az erőszak nyilvánvaló és közvetlen veszélye” – nyilatkozta lapunknak Magyar György.
Az ügyvéd szerint ez utóbbi hiányában az Alkotmánybíróság állásfoglalása óta nem marasztalható el az elkövető közösség elleni izgatás miatt. A kulturális javak körébe tartozó szobor megrongálása 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ám ha az okozott kár – például a helyreállítás költsége – a kétmillió forintot meghaladja, akkor a büntetési tétel 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés – mondta az ügyvéd.
A Fidesz és a magyar kormány többször is világossá tette, hogy teljes mértékig elítél minden szélsőséges megnyilvánulást, elkötelezett az alaptörvény mellett, amely Magyarországon mindenkinek biztosítja a békés és biztonságos élet feltételeit – olvasható Selmeczi Gabriella közleményében. „Ugyanakkor elítélünk mindenfajta politikai provokációt is, hiszen nyilvánvaló, hogy a szélsőségek egymásból táplálkoznak és egymást erősítik” – fogalmaz a Fidesz szóvivője. Erre reagálva Zoltai azt mondta: Selmeczi Gabriella legyen hálás, hogy nem holokauszt-túlélő.
A rendőrség jogi megállapításaival nem tudnak vitába szállni, de az utóbbi időben érezhetően több és durvább atrocitás érte a hazai zsidóságot, nemcsak verbálisan, hanem tettekben is – nyilatkozta munkatársunknak az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi tagja. Répás Péter szerint a társadalmi kirekesztés az ország ellen való támadás, „ráadásul bátorító jelnek lehet venni, hogy nincsen egységes és határozott elutasítás ezen ügyekben, sőt a parlamentben megengedett a nyílt zsidózás, a pártok nem határolódnak el egyöntetűen. Bizonyos szélsőséges és vitatott személyek rehabilitálása szintén bátoríthatja az ilyen cselekedetek elkövetőit” – utalt Horthyra, Wass Albertre és Nyírő Józsefre. A XIII. kerületi önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: „Félő, hogy az emberek ezreinek múltját megszentségtelenítő, a ma élők számára félelemkeltő cselekedet az újfasizmus előretörésének újabb állomása.”
A szoborrongálások sora a Somogy megyei Kerekiben kezdődött: vörös festékkel öntötte le Horthy Miklós életnagyságú faszobrát május 13-án Dániel Péter ügyvéd, aki a szobor nyakába „Tömeggyilkos, háborús bűnös” feliratú táblát akasztott. Néhány nappal később Raoul Wallenberg budapesti, II. kerületi szobrára tettek ismeretlenek disznólábakat, amelyeket csak órákkal később takarított el az önkormányzat. Garázdaság miatt indított eljárást a rendőrség. A múlt hétvégi Haladás–DVTK bajnoki focimeccsen a diósgyőri drukkerek üzentek Dániel Péternek. A kifeszített transzparensen ez állt: „Dániel: hív a Duna, vár a MÁV.”
Péntek délután a II. kerületi Wallenberg-szobornál mintegy kétszázan gyűltek össze, virágokat raktak le a svéd embermentő emlékművénél. Számos nagykövet és külképviselet vett részt az koszorúzáson. A magyar kormányt Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte, aki azt mondta: a „barbár tettekre” nincs magyarázat, ezeket csak elítélni lehet. Az emlékművek meggyalázása Wallenberg örökségével is ellentétes, hiszen az egykori svéd diplomata „a magyar történelem mártírjaként” vonult be a köztudatba. Ilan Mor izraeli nagykövet beszédében kijelentette: „eddig és ne tovább”. Az USA nagykövet asszonya, Eleni Tsakopoulos Kounalakis a héten önállóan helyezte el országának koszorúját a szobornál.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
