A kormány cáfol, a szakszervezetek csodálkoznak – egyelőre ennyi biztos azzal a sajtóinformációval kapcsolatban, amely szerint a kormány lényegében megszüntetné az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT).
A Népszabadság arról írt, hogy a tervek szerint az OÉT beolvadna egy új fórumba, amelynek alapját a Fidesz által ellenzékben kialakított egyeztetési fórum, a Nemzeti Konzul tációs Testület vagy a Nemzeti Konzultációs Tanács jelenti majd. Vagyis a kormány nem vinné a szociális partnerek elé a költségvetésről, a minimálbérre és a versenyszféra bérajánlására vonatkozó javaslatokat se. Emlékezetes, hogy az első Fidesz-kormány 1999-ben munkaügyi tanáccsá alakította az érdekegyeztetés legmagasabb szintjét, jelentősen megkurtítva feladat- és jogkörét. Sőt, Orbán Viktor miniszterelnökként egyoldalúan döntött a minimálbér emelésének mértékéről is. Közleményben cáfolta pénteken a kormány azt az újságcikket, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács átalakítására, lényegében megszüntetésére készülnének. Ugyanakkor arról továbbra sincs semmilyen információ, hogyan változtatnának a szociális partnerekkel – vagyis a szakszervezetekkel és a munkaadói szövetségekkel – történő egyeztetés eddigi gyakorlatán. Az érdekegyeztetés legfelsőbb fórumán hétfőn Orbán kormányfő kijelentette: nem tekinti kőbe vésettnek az OÉT-tel történő egyeztetés jelenlegi formáit, ugyanakkor arra tett ígéretet, két-három héten belül ismét összehívják a testületet, amelynek napirendjén a jövő évi költségvetési és adótörvény megvitatása szerepel. A munkaadói és munkavállalói képviseletek ezért is állnak értetlenül a sajtóban megjelent, az OÉT megszüntetéséről szóló információ előtt. Meglepő volt a lapinformáció – fogalmazott lapuknak nyilatkozva, a munkaadói oldal soros szóvivője. Zs. Szőke Zol tán, aki azonnal megkérdezte a Nem zetgazdasági Minisztérium érdekegyeztetésért felelős államtitkárát, tudott-e erről a szándékról. Czomba Sándor válasza az volt, hogy csak félreértésről lehet szó. Bár valóban szükség van egy nemzeti konzultációs, a kormány által létrehozandó, tájékoztatási célt szolgáló fórumra, amely civil szervezetekből, értelmiségi csoportokból, az önkormányzatokat képviselőkből, valamint az OÉTben je len leg is részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek vezetőiből áll, ez a testület azonban nem helyettesítheti a klasszikus értelemben vett érdekegyeztetési intézményt. Meg magyarázhatatlan lenne, ha a kormány az újsághír szerinti terveken dolgozna – így Zs. Szőke Zoltán, aki szerint egy nemzeti konzultációs fórum nem illetékes a munka világát érintő olyan kérdésekről érdemben tárgyalni, mint a költségvetés vagy az adójárulékok, a minimálbér vagy a versenyszférára vonatkozó bérajánlás. A munkaadói oldal szóvivője lapunknak úgy fogalmazott: „ha a kormány az OÉT megszüntetését tervezné, a miniszterelnök lett volna olyan bátor legény, hogy ezt megmondja.” Ehelyett Orbán Viktor azt jelezte, hogy a nemzeti konzultáció szervezett rendszerét akarják kialakítani, az OÉT-et pedig a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet – az ILO – és az EU ajánlásai alapján működő háromoldalú szociális párbeszéd fórumának tekintik. Meglepőnek tartaná a Munkástanácsok elnöke is, ha a kormány az OÉT jogosítványait – ezzel nemzetközi szabályokat – helyezne hatályon kívül, Palkovics Imre szerint ennek súlyos társadalmi és politikai következményei lennének. „Nyilvánvalóan egyetlen munkavállalói vagy munkáltatói képviselet sem nézné szótlanul, ha nem szólhatna bele a munka világát érintő kérdések eldöntésébe, a foglalkoztatás alakulását és a béreket meghatározó döntésekbe, az ország ügyeinek intézésébe” – tette hozzá. „Semmi sincs kőbe vésve, ám a szociális partnerek közötti párbeszédnek mára évtizedek óta jól működő rendszere alakult ki, amit nem lehet csak úgy megváltoztatni” – így fogalmazott a Magyar Szak szer ve zetek Országos Szö vet sé gé nek (MSZOSZ) elnöke. Pataky Péter lapunknak elmondta: nagyon meglepte az információ, mert a megállapodás szerint az OÉT napirendjén olyan, a munka világát is érintő kérdések szerepelnek, mint a jövő évi költségvetés, vagy a béremelés. Pataky Péter szerint addig, amíg konkrét jelét nem látják az OÉT megszüntetésének, úgy tekintik, hogy a fontos ügyekről elindult az ér dek egyeztetés. Az MSZOSZ elnöke ugyan akkor fontosnak tartotta megjegyezni, a munkavállalói oldalon nincs helye a szakszervezetek közötti háborúskodásnak, mert az oda vezet, hogy nem tudják megfelelően képviselni a munkavállalók érdekeit.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
