Merjenek feljelentést tenni – erre biztatja a kormány a családon belüli erőszaknak kitett áldozatokat. Kérdés, hogy a Btk. módosítása mennyire bátorítja őket erre.
Felemás megoldás született a családon belüli erőszak büntethetősége ügyében: július 1-jétől önálló tényállás lesz a Btk.-ban, de nem igazodik a nemzetközi egyezményekhez. A péntek délután benyújtott törvényjavaslatot jegyző Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint a kilátásba helyezett szankciók jelentős visszatartó erővel bírhatnak. Az indoklásból kiderül: mivel a cél az elkövető elrettentése, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket, így a jövőben súlyosabban büntetik a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, valamint a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést. A könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjedhetne a szabadságvesztés. Súlyos testi sértésnél, továbbá az aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél, valamint személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az elkövető.
A törvény előkészítői szerint a családon belüli erőszak alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe tartozó cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen akár az emberölés bűntettéig. A szigor nemcsak a törvényben meghatározott hozzátartozóra, hanem a volt házastársra, volt élettársra, gondnokra, gondnokság alatt élőre, gyámra és gyámoltra is vonatkozhat majd. A bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést, a büntethetőség pedig kiterjed arra az esetre is, ha a sértett nem az elkövetéskor, hanem korábban élt egy háztartásban vagy egy lakásban az elkövetővel. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól. A kormány azt is tudatosítani akarja a sértettekben, hogy merjenek lépni és feljelentést tenni, mert anélkül nem tud segítséget nyújtani az állam.
Mindez jól hangzik, de valójában a kormány figyelmen kívül hagyta a jogszabályról szóló egyeztetésen a civilek kéréseit: az együttélés ne legyen feltétele a családon belüli erőszaknak, és ne csak a Btk.-ban szabályozott négy bűncselekményt büntessék. Az ENSZ-egyezmény szerint ugyanis a családon belüli erőszak négy fő eleme a fizikai, szexuális, lelki és gazdasági sérelem – ezeket a hazai szabályozás azonban egyelőre nem tartalmazza.
Ezért is követel az MSZP határozottabb fellépést. A kormány álszent módon emlegeti a család szentségét, miközben magánügynek tartják a családon belüli erőszakot – jelentette ki szombaton Gurmai Zita. A párt EP-képviselője szerint a kormánypártok „ókori” felfogásában a férfi még mindig „élet és halál ura”, ezt bizonyítják szerinte az élettársa elleni erőszakkal gyanúsított Balogh József volt fideszes képviselő, illetve Meggyes Tamás és Daher Pierre korábbi esetei – utóbbi kettő egyébként politikai következmények nélkül maradt. Kormos Kata, az MSZP szóvivője bejelentette: a parlament hétfői ülésén aláírásokat gyűjt a képviselőktől annak felmérésére, milyen arányban utasítják el a családon belüli erőszakot.
Az Országgyűlés egy éve fogadta el az új Büntető törvénykönyvet, amelyben nem szerepelt a családon belüli erőszak, mint önálló tényállás, miközben hetente egy nő, kéthetente pedig egy gyermek hal meg ennek áldozataként. Ezt követően kezdtek aláírásgyűjtésbe civilek, és több mint 100 ezren támogatták, hogy a parlament tárgyaljon a kérdésről.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!