Akár hónapokig nem kell gyógyszert szednie a betegnek a bőre alá ültetett implantátumnak köszönhetően. Egy gyufaszálnál is vékonyabb kapszulában elfér a hosszú időre szükséges gyógyszermennyiség. Egy szilikonchip pedig egy csepp vérből is kimutatja a rákot. Mindez nem egy tudományos-fantasztikus film témája, hanem a héten bemutatott belgiumi és németországi fejlesztések gyümölcse.
Pillanatok alatt, mindössze néhány csepp vérből szűri ki a daganatos sejteket egy Bel- giumban fejlesztett szilikonchip, ami óriási áttörést hozhat a rákos betegek korai diag- nosztizálásában. A rendkívül kicsi, könnyen hordozható és gyors eredményt biztosító eszközt jelenleg Belgiumban, a leuveni kór- házzal együttműködve tesztelik. A munka a több mint 3500 kutatóval dolgozó Imec cég központjában zajlik. A legújabb fejlesz- tésekbe és az egészségügyi ellátás minősé- gét jelentősen befolyásoló innovációkba az Európai Bizottság szervezésében nyerhet- tünk betekintést.
gük lesz a gyors és biztos diagnózis felállítá- sa, akár már a korai szakaszban is. Ez azért fontos, mert a kutatások alapján a dagana- tos betegségek miatti halálozások harmada elkerülhető lenne, ha időben felismernék a betegséget. Európán belül Magyarországon különösen rossz a helyzet, nálunk ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2016-ban 33 618 ember vesz- tette életét valamilyen rákos megbetegedés következtében. A daganat miatti halálozá- soknál világviszonylatban is az elsők között szerepel hazánk.
A fejlesztésre azonban még egy ideig vár- niuk kell a magyar orvosoknak, ottjártunk- kor ugyanis kiderült: még 3-5 évbe is bele- telhet, mire piacra dobják az új terméket, és az bármelyik kórház számára elérhetővé válik. A chipnek leginkább az onkológusok veszik hasznát, de előfordulhat, hogy házi- orvosok is végeznek majd vizsgálatokat vele.
Egy ilyen vizsgálatnál azonban rendkí- vül fontos, hogy mekkora a fals pozitív, vagy akár a fals negatív eredmények aránya, egy fals pozitív eredménnyel ugyanis rengeteg felesleges stressznek tehetik ki a betegeket. Maarten Fauvert csoportvezető lapunk- nak ezzel kapcsolatban kifejtette: a klinikai kutatások elég ígéretesek, és az a cél, hogy minimalizálják a téves negatív vagy pozitív eredményeket. Ehhez hasonló tulajdonsá- gokkal rendelkező biztonságos és könnyen hordozható chip jelenleg nincs a világon.
A jelentős technológiai fejlesztések – fő- leg az egészségügyben – a piacra kerülésük pillanatában általában rendkívül drágák, hi- szen a fejlesztők a többéves munkát is bele- kalkulálják az árba. Ez jól látható az újonnan bevezetett védőoltások esetében is, melyek az első öt évben jelentősen drágábbak, mint ezt követően. Maarten Fauvert a várható költségekről elmondta, kereskedelmi for- galomba nyilván csak úgy kerülhet egy ilyen termék, ha az ára a lehetséges felhasználók
számára is megfizethető, máskülönben nem használnák.
Ha egy beteg az orvosától megtudja, hogy valószínűleg daganat található a szervezeté- ben, az rendkívüli stresszt és lelki megter- helést jelent, főleg akkor, ha a vérvizsgálat után még jó ideig nem jut megfelelő keze- léshez. A diagnosztika mellett tehát az is fontos cél, hogy rövidüljön a terápiáig eltelt idő is. Magyarországon ugyanis gyakran előfordul, hogy forrás- vagy helyhiány miatt nem tudják azonnal elkezdeni a szükséges sugár- vagy kemoterápiás kezelést, esetleg a műtétre is heteket kell várni. Az áttéte- ket is kimutató teljes testes CT-vizsgálat pedig annyira drága, hogy több orvoscso- portnak kell dönteni arról, valaki egyálta- lán jogosult-e a több mint háromszázezer forintos vizsgálatra, ami nélkül gyakran ki sem derülnek az esetleges áttétek. Így hiába a műtétek és a sugárterápia, a beteg mégis életét veszti. Szem előtt kell tehát tartani a kezelés hozzáférhetőségét is.
Bőrre és bőr alá
A daganatdiagnosztikában alkalmazható belgiumi fejlesztések megismerése után Németországba is ellátogattunk. A Mün- chen melletti Warngauban ugyanis a cu- korbetegséggel, mell- vagy prosztatarákkal, Alzheimer- és Parkinson-kórral diagnosz- tizált betegek számára fejlesztenek olyan tapaszokat és implantátumokat, amik auto- matikusan, megfelelő mértékben adagolják a gyógyszert. Az implantátumok akár hóna- pokig is a testben lehetnek, ezzel jelentősen megkönnyítve a kezelést.
Az Alzheimer-betegek számára már most is elérhető az a gyógyszeres tapasz, ami maximálisan vízálló és a bőrön keresz- tül a véráramba juttatva biztosítja a terápiás kezelést. Így nem fordulhat elő, hogy eset- leg a páciens elfelejti bevenni a tablettákat. Jelenleg a mellrák, az erős fájdalom és a Parkinson-kór kezelésére szolgáló termé- keken is dolgoznak. Utóbbit 2018 első fél- évében kezdik majd embereken tesztelni. A mellrák esetében alkalmazható tapaszra azonban legalább 2 évet még biztosan vár- ni kell. A kutatók szerint az asztma vagy az endometriózis esetében is hasznos lehet egy ilyen terápiás eszköz. Az ötlettől kezdve a forgalomba hozatalig azonban akár 4-5 év is eltelhet.
A rövidebb ideig használható tapaszok mellett nagyon komoly segítséget jelenthet- nek azok a bőr alá ültetett implantátumok, amelyek 3–6 hónapig képesek adagolni a szükséges gyógyszert a betegeknek, majd biológiailag lebomlanak. Németországban bemutatták azt a sokéves munka eredmé- nyeként megszületett implantátumot is, ami egy speciális, fecskendőhöz hasonló applikátor segítségével a hasfalba juttat- ható, és a cukorbetegek számára három hónapon át biztosítja a szükséges kezelést. Ez a termék még nem került kereskedelmi forgalomba.
Az implantátumos kezelés akár a gyer- meket tervező párok esetében is alkalmaz- ható, így ugyanis megoldható a hormonok kis mennyiségű, fájdalommentes adagolása. Emellett a daganatos betegségek kezelésé- ben is forradalmi megoldást jelenthetnek ezek az eszközök.
Steril és nem mozdul
Arról, hogy egy ilyen implantátum meny- nyire biztonságos, előfordulhat-e bármiféle fertőzés azután, hogy a szervezetbe kerül, Friedrich Tegel, az AMW gyógyszergyártó vállalat igazgatója elmondta, az implantá- tum az eddigi vizsgálatok alapján teljesen steril, nem mozdul el a bőr alatt, és kizárt, hogy bármiféle fertőzést a szervezetbe jut- tasson a beültetés során. Jelenleg egyéb- ként olyan implantátumok fejlesztésén is dolgoznak, ami 6–12 hónapig is alkalmas a betegek kezelésére. Megdöbbentő, hogy a kutatók egy gyufaszálnál is vékonyabb, alig 1 cm-es kapszulában képesek eltárolni azt a gyógyszermennyiséget, ami hónapokra elegendő a páciensek számára. Az eszköz pedig Friedrich Tegel szerint soha nem le- het jelentősen drágább, mint a gyógyszerek, hiszen akkor nem alkalmaznák az orvosok, és nem akarnák megvásárolni a betegek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!