Naponta legalább 50 roma érkezik Kanadába, hogy menekültstátuszért folyamodjon – állítja a Sun News. A kanadai napilap a határőrségre hivatkozva azt írta, hogy nemrég száznál is többen érkeztek az országba egy nap alatt. A menekültáradat nagy terhet ró a fogadó hatóságokra és az ottani szociális ellátórendszerre is, miközben Magyarország nemzetközi megítélését jelentősen rontja.
„Az elmúlt pár hónapban leginkább Borsod megyéből érkeztek bevándorlók, de vannak Budapestről és újabban Gyöngyöspatáról is” – állítja a torontói Roma Közösségi Központ szociális munkása. Csányi Éva szerint a romák közül sokan valóban üldöztetésnek vannak kitéve Magyarországon, megverik őket az utcán, állandó fenyegetésben élnek. A gond az, hogy mindenki, aki Kanadába jön, ezt meséli – mondta. A központban segítenek a hivatalos ügyeket intézni, ha kell, tolmácsot szereznek, segélyt kérnek, lakást vagy iskolát keresnek a rászorulóknak. A kérvényről döntő tárgyalásra legalább egy évet kell várni, utána a legtöbb romát hazaküldik. A repülőjegyet Kanada fizeti – közölte Csányi.
„Az ottawai nagykövetség természetesen tud a problémáról, de ha valaki menekül, akkor megszakítja a sorsát a magyar hatóságokkal” – nyilatkozta a követség első beosztottja a VH-nak. Király Tamás szerint, ha a bevándorlók a döntés előtt meggondolják magukat, és haza akarnak térni, akkor útlevélhez kell jutniuk, mert azt a menedékkérelemmel együtt le kell adni, új iratokat pedig csak a követség állíthat ki. „Ilyenkor azt tanácsoljuk, hogy kérjék vissza a kanadai hatóságtól az útlevelüket” – magyarázta a diplomata. Mint mondta, csak azok kapnak munkát, akik otthon végzettséget szereztek, ők többnyire az építő- vagy a számítástechnikai iparban dolgoznak. Döntő többségük azonban nem tud beilleszkedni, ezért a két ország viszonyában egyre több kellemetlenséget okoz az évek óta tartó probléma – jegyezte meg Király. A Külügyminisztérium az ügyről nem kívánt nyilatkozni.
„Menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni” – írja az ENSZ 1951-es menekültjogi egyezménye. A magyar romák esetében elég nehéz a definíciót értelmezni, ezért is történhetett, hogy 2010-ben csak mintegy 20 embert nyilvánítottak menekültté az 1178 kérelmező közül. Több mint 90 százalékuk visszalépett, a többieket elutasították. Idén azonban engedékenyebbnek bizonyult a kanadai Bevándorlás- és Menekültügyi Tanács: a május végéig elbírált 673 kérvénynek már 7 százalékát fogadta el.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
