Civil a pályán

– Olvasta egyáltalán a médiatörvényt?

– Igen, paragrafusszerűen fel is tudom sorolni.

– Ön szerint mi vele a legfőbb probléma?

– Korlátozza a sajtó- és véleményszabadságot, összemossa a határokat a nyomtatott és az elektronikus, valamint az internetes médiumok között, alkotmányellenes és kilenc évre öt pártember kezébe adja az egész sajtó szabályozását, szankcionálását, mindez példa nélküli Európában.

– Honnan tudja? A kormány pont azzal érvel, hogy a törvény minden eleme európai.

– Onnan, hogy tájékozódtam a témában, mielőtt kialakítottam a véleményemet. Az általam olvasott és hallott szakértőktől tudom, és nekik jobban hiszek, mint a politikusoknak.

– Mi a tüntetés célja?

– Civil szervezetként felhívni a figyelmet a sajtótörvény elfogadhatatlanságára, szeretnénk, ha visszavonnák és egy új készülne a sajtómunkások és a civilek bevonásával.

– A külföldi és a hazai erős bírálatok sem akadályozták meg a parlament által elfogadott médiatörvény életbelépését, ráadásul azt mondják, nem feltétlenül alkalmazzák majd a büntetéseket. Nem naiv dolog azt hinni: majd az önök civil kezdeményezése révén visszavonják a törvényt?

– Tizenkét évig fociztam, és sosem mentem úgy a pályára, hogy féltem a vereségtől. Tényleg bízom abban, hogy sikerülni fog. Saját gyerekemnek tekintem a szerveződést. A jelenlegi törvény lehetőséget ad a cenzúrára, cinikus azt mondani, hogy úgysem fogják alkalmazni. Az elvi lehetőséget sem szabad erre megadni. És vannak biztató jelek: a Fidesz kommunikációja szétesett, sokat hibáznak, nem számítottak ekkora felzúdulásra. A minap Orbán Viktor is azt mondta: esetleg hajlandóak változtatni a szövegen.

– Van tüntetésszervező tapasztalata?

– Nincs, eddig csak házibulikat hoztam össze. Hárman szervezzük, s van köztünk komoly „tüntetéses” múlttal rendelkező. Egyike vagyok az Egymillióan a sajtószabadságért csoportnak és úgy gondoltam, muszáj kilépni a virtuális térből. Cselekedni kell, nem pedig arra várni, hogy majd valaki egyszer csinál valamit.

– Hogy állnak az előkészületek?

– Tegnap voltunk a rendőrségen, megmondták, mire kell figyelni. A színpad, a koreográfia nagyjából megvan. Lesz felolvasás és 2-3 zeneszám, színészek, zenészek és szórólaposztás, majd pedig virtuálisan kiszögeljük a Parlament kapujára a kiáltványt, amit a szabadsajto.com-on lehet aláírni. A fellépők kiléte még legyen titok, egyből igent mondtak, ráadásul ingyen.

– Honnan van minderre pénz?

– A szórólapokat egy ismerősünktől kapjuk, ismeretlenek pedig pénzadományt ajánlottak, abból a néhány százezer forintból lesz például a profi hangtechnika.

– Politikusokat is hívnak?

– A politikusokat megkérjük, ne jöjjenek. Úgy tűnik, értenek a szóból, eddig szerencsére nem is kerestek minket. Ez valóban pártsemleges, civil kezdeményezés. Ugyanakkor minden politikai oldal szimpatizánsainak részvételére számítunk. Úgy tervezzük, kb. 5000-en jönnek majd el, a Facebookon naponta 5-800 új résztvevő jelzi, hogy jelen lesz.

– Politikai eszközök nélkül, civilként akarnak beleszólni súlyos, politikai kérdésekbe?

– Igen. A mostani politikusok pártállástól függetlenül, számomra hiteltelenek. Én csak egy szavazó vagyok, mégpedig sajnos olyan, aki kénytelen volt tavaly érvénytelenül voksolni, mert nem akartam a „legkisebb rosszat” választani.

– Mi a garancia arra, hogy önök valóban civilek és pártsemlegesek?

– A szavam. Harakirit követnék el, ha nem így lenne.

– Sokezres adatbázis van már a kezükben. Ez sok mindenre használható. Lehet belőle akár párt is…

– Na nem! Erős civil bázist akarunk létrehozni, pártot semmiképpen sem. Ha valamire, hát arra használjuk, hogy újabb megmozdulásokkal nyilvánítunk véleményt. Nyugat-Európában a civil szervezetek olyan erősek, hogy a politika is figyel rájuk. Nem utópia, hogy évek múlva nálunk is komoly befolyásoló erővel bírnak majd a civilek. Adatbázis, hatalom, szereplés, ismertség: engem egyik sem érdekel.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!