Politikai kontrollt kapnak a civil szervezetek is: az új kerettörvény-tervezet harmadára, 2,4 milliárd forintra csökkenti az állami forrásokat, ötödére csökkenti a költségvetési támogatásra is jogosult közhasznú civil szervezetek arányát, az állami támogatásról döntő testületek tagjainak kétharmadát pedig a kormány, egy országgyűlési bizottság, illetve a miniszter delegálja, míg korábban 90 százalékos volt a civilek többsége.
A „törvény az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” címet viselő tervezet hozzáköti a közhasznú minősítést az átlag egymilliós éves bevételhez, azaz csak a nagyobb civil szervezetek lehetnek közhasznúak, tekintet nélkül a tevékenységre, továbbá irreális, időnként ellentmondásos számviteli feltételeket támaszt.
A törvénytervezet szerint hat hónapon belül minden létező civil szervezetnek (egyesületnek, alapítványnak, pártnak) újra be kell jelentenie minden adatot, ami egyébként a nyilvántartásba vételhez szükséges lenne, különben minden költségvetési támogatást elveszít, majd meg is szűnik. Érdekes kérdés, hogyan fogja benyújtani az alakuló ülés jelenléti ívét például a százévesnél idősebb Vöröskereszt. A közhasznú nonprofit gazdasági társaság kategóriáját a tervezet egyszerűen megszünteti. Nem tudni, hogy szándékosan akarják-e lehetetlenné lenni a rengeteg egészségügyi vagy szociális intézményt működtető jogi formát, vagy csak egyszerűen elfeledkezett a jogalkotó arról, hogy ilyen is van.
A szakma számításai szerint a mintegy 50 ezer civil szervezet harmada-fele lehetetlenülne el a javaslat alapján.
A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület szerint át kell dolgozni a koncepciót; szakvéleményükhöz már 500 szervezet csatlakozott. „Az előterjesztők által eredetileg vágyott tavaszi parlamenti vita elmaradt, leghamarabb ősszel kerülhet az Országgyűlés elé a tervezet” – mondta lapunknak Gerencsér Balázs. A NIOK igazgatója szerint a civil szervezetek túlnyomó többsége fel sem fogta, ha egyáltalán a tudomására jutott, hogy milyen változások várhatók. „Nyár van, most túl sokan nem is foglalkoznak ezzel. A szervezetek nagy részében nincsen állandó alkalmazott, így többen majd csak akkor értesülnek, ha a döntések már megszülettek” – hangoztatta. Hozzátette: nagyon remélik, hogy érdemi észrevételeiket méltányolják és módosítják a tervezetet, még mielőtt tárgyalna róla a parlament.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!