Néhány évtizede csak elvétve találkoztak az orvosok gyulladásos bélbetegségekben szenvedő gyerekkel, ma viszont évente már csaknem kétszáz gyereknél diagnosztizálják ezt a kórképet. Az elmúlt öt évben húsz százalékkal nőtt hazánkban a gyulladásos bélbetegségek előfordulása a fiatalok körében. De miért?
„Nobel-díjat fog kapni, aki megfejti a Crohn-betegség titkát és okát” – mondta lapunknak dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense. Ugyanis sajnos ezen problémák pontos kiváltó okai még nem ismertek. Az biztos, hogy öröklődik, de a környezeti tényezők és az ételek is „elősegítik” a kialakulását. A nem megfelelő minőségű táplálék, főként az adalékanyagok, egyes poliszorbát-származékok, a mirelit és a különböző gyorsételek lehetnek ártalmasak. Az anyatejes táplálás megvédhet a kórtól, viszont az antibiotikumok növelik a kockázatot, pláne, ha kétéves kor előtt kapja a gyerek, akkor ugyanis felborul a bélflóra egyensúlya.
Ezeknek a bélbetegségeknek két fő fajtája a Crohn-betegség, illetve a vastagbél ismeretlen eredetű fekélyes vastagbélgyulladása, a colitis ulcerosa. Gyermekek esetében mindkettő leginkább 12–14 éves korban fordul elő, ötéves kor alatt ritka, de kezeltek már két hónapos kisbabát is.
A vastagbél fekélyes gyulladásának jellegzetes tünete a véres hasmenés. A Crohn-betegséget azonban nehezebb felismerni, mert többféle a tünete, ráadásul olyanok, amik más problémára is utalhatnak. Például növekedészavar, fogyás, a pubertás tünetek elmaradása, hasfájás, láz, ízületi gyulladás, hasmenés vagy véres széklet. A Crohn-betegség fekélyeit gyerekkorban úgy gyógyítják, hogy 6-8 hétig csak egyféle tápszert ehet a beteg, súlytól és életkortól függően nagyjából két litert naponta. Ez 80 százalékban elmulasztja a bélgyulladást, igaz, nem örökre, mert sajnos kiújulhat.
„Két hónapig se csoki, se kóla, se tej, se pizza, csak a tápszer, amit ugyan nehéz betartani, de szokták bírni a gyerekek, pláne, amikor megtudják, hogy ha szteroidot szednének, annak súlyos mellékhatásai lennének, például pattanások, szőrösödés, holdvilágarc, míg a tápszer esetében nem kell ilyesmikre számítani” – magyarázza dr. Veres Gábor. A felnőttek általában nem vállalják a tápszeres gyógymódot, inkább a szteroidos kezelést választják, illetve ma már vannak biológiai terápiák is, intravénás és bőr alá adható injekciók formájában.
Hetente 15-20 beteg gyereket kezelnek a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján, sajnos az új terápiák ellenére az esetek harmadában műtétre is szükség van. A gyulladás miatt kevésbé tud felszívódni a vas, a kalcium és a D-vitamin, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő fejlődéshez, ezért a gyógyuláshoz nélkülözhetetlen a rendszeres mozgás és a sport.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!