Egyelőre el sem tudom hinni, amit az Origo írt – kommentálta Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a hírportálon megjelent információkat. – Az, ha a Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karok a BME, a Társadalomtudományi az ELTE, az Élelmiszertudományi, a Tájépítészeti és Kertészettudományi Karok a Szent István Egyetem részévé válnának, az a Corvinus felnégyelése lenne – mondta a rektor.
A feldarabolás már megkezdődött, hiszen a Közigazgatástudományi Kar jövő januártól a Zrínyi Egyetemmel és a Rendőrtiszti Főiskolával összevonva az új Közszolgálati Egyetemként fog működni. Az azonban sikerként fogható fel, hogy az ország legrégebbi nemzetközi kapcsolatok szakját (ami a Társadalomtudányi Kar része) nem szakítják ki. A diplomataképzés csak posztgraduális formában – azaz a mesterképzés után – folyhat az új egyetemen, mint a többi európai közszolgálati egyetemen – mondta a Vasárnapi Hírek kérdésére. – Ami ezt az új egyetemet illeti, mondtam is a kollégáimnak, akik átkerülnek majd, hogy szokjanak hozzá, hogy a diákok majd jelentenek nekik és vigyázállásban várják őket, nem pedig eszegetnek és csevegnek – próbált meg viccelődni.
Ugyanis Mészáros Tamás a rögtönzött sajtó- és hallgatótájékoztatást a Corvinus Egyetemi Napok egyik sörsátorában adta – lacsipecsenye-illat, hangos bekiabálások közepette. A rektor valóban beszélgetést tervezett erre a délutánra, de az egyetem megszűnéséről keringő hírek felülírták a tervet: akkora volt az érdeklődés, hogy az eredetileg kijelöltnél nagyobb sátorba kellett átirányítani a tömeget, és még így is sokan kiszorultak az utcára. – Ez is mutatja, hogy a Corvinusnak van jövője – kezdte beszédét a rektor, majd rögtön abba is kellett hagynia a kitörő tapsvihar miatt. Azonban az egyetem vezetője nem tudott sokkal többet a jelenlegi helyzetről, mint a hallgatók. Annyit erősített csak meg, hogy az intézményt hivatalosan még nem értesítették, de valóban hasonló hírek keringenek a rektorok között, mint amit a hírportálon kiszivárogtattak – mondta. – Reméli, hogy a döntés nem végleges, de egyelőre bele sem mer gondolni, mi lesz a Corvinusszal – jelentette ki, majd belekezdett abba, amit feltehetően még sokszor és sok helyen fog hangoztatni. Hogy ide járnak az ország legkiválóbb hallgatói, amit a felvételi pontszámok és a TDK-helyezések; hogy az intézménynek hatalmas a presztízse, a szakjai a legjobbak az összes hasonló képzés közül Magyarországon, melyet a jelentkezők száma, a nívós díjak és nemzetközi kapcsolatok is igazolnak – és így tovább.
A rektor – a hallgatók kérdésére – elmondta, nem hiszi, hogy az intézmény magánegyetemként tovább működhetne, ha nem egyeznek bele a feldarabolásba, mert nincs olyan jelentős magántőke az országban, amely hajlandó lenne ezt finanszírozni. És hogy mit tehetnek azért, hogy a Corvinus megmaradjon? – Most az a legfontosabb, hogy eljöttek. A többi majd később kiderül – mondta, és megnyugtatásul annyit tudott hozzátenni, hogy aki szeptemberben megkezdni az évet, annak a diplomájában még szerepelni fog, hogy Budapesti Corvinus Egyetem.
A diákok tanácstalanul állnak a hírek előtt, a könyvtárban, a folyosón, az előadókban és a büfékben csak erről beszélnek. Már több Facebook-oldal is indult, ahol a szimpátiájukat fejezik ki. Az biztos, hogyha valóban meg akarják az intézményt szüntetni, több ezren vonulnak majd az utcára.
– Azért tanultam a felvételire vagy érettségire annyit, hogy a Corvinusra vegyenek fel. Ha az ELTE vagy a BME azonos szakára akartam volna jelentkezni, 10-20 ponttal kevesebb is elég lett volna – mondja egyikük. – Miért nem csinál már végre valamit Brüsszel ezzel a kormánnyal – mondja egy másik hallgató, aki hozzáteszi, világ életében a konzervatív értékrendet vallotta. – Nem értem az egészet – summázza egy harmadik. – Akik ezt kitalálták, már húsz éve is csak fociztak a tanulás helyett, és fáj nekik, hogy annak idején nem vették fel őket ide. Meg amúgy is, hogy élhetne tovább egy egyetem, ami egykor Marx Károly nevét viselte? Nonszensz. Csak akkor azt nem értem, miért nem marad meg a Károli és a Pázmány sem?
Ötletbörze folyik
Huszonkilencről tizenkettőre csökkenne a hazai egyetemek száma az origo.hu birtokába került új felsőoktatási koncepció szerint, főiskolából is csak 4-5 maradna. Információik szerint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már néhány egyetem vezetőivel is egyeztetett csütörtökön. A megbeszélésre az ELTE, a SOTE, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni és a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőit hívták meg. A tervek szerint állami finanszírozással működne a 10 intézmény mellett a 2012-re ígért, egyelőre nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ezekbe olvadna bele a többi felsőoktatási intézmény. Létrejönne továbbá egy, a Képző, az Ipar-, a Zene-, és a Színművészeti Egyetem, illetve a Táncművészeti Főiskola összevonásával megalakuló művészeti egyetem is. Vigasztalásként az államtitkár még elmondta: ez az elképzelés még az egyik kevésbé fájdalmas a kormányzati koncepciók közül, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára például csupán öt önálló egyetemet látna szívesen az országban. Azok az intézmények, amelyek nem kívánják munkájukat a megmaradó egyetemek részeként folytatni, magánegyetemként tovább tevékenykedhetnek (vagy pedig megszűnnek). A Széll Kálmán-tervnek megfelelően, az új felsőoktatási koncepció részeként tervezett összevonásokkal akár 88 milliárd forintot is spórolhatnak. Az információk kiszivárgása után kiderült, a tervezet a Fidesz köreiben sem aratott osztatlan sikert. Az összevonások ugyanis többek közt olyan fideszes városok egyetemeit is sújtják, mint például Kaposvár és Győr, így a kormánypárton belül is megkezdődött a lobbizás a tervezet módosításáért. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerdán azt mondta: a felsőoktatási koncepcióban még semmi sincs kőbe vésve, egyelőre csak „ötletbörze” folyik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
