Bár a romákat érő inzultusok mindennaposak országszerte, a múlt héten több ilyen eset is nyilvánosságot kapott. A fővárosi Gozsdu Udvar területét csak egy biztonsági őr kíséretében szelhette át két roma lány; a karcagi kórházban egy rákkutató roma férfi, amikor édesanyja leleteit akarta megnézni, csak becsmérlő szavakat kapott. Most hallhattunk arról is, hogy egy éve egy vajúdó asszony a kórházban rasszista megnyilvánulásokkal szembesült – az ügyben szokatlan módon elmarasztalták az intézményt. Fontos, hogy az ilyen eseteket jelentsék az érintettek a hatóságoknak, és ne öröklődjön generációkon át a beletörődés.
Régi „trükkök”: falvakban lámpa nélküli kerékpárral bicikliző vagy a járda helyett az úttesten sétáló romákat vegzálnak, büntetnek, illetve „face contolra”, ittasságra hivatkozva nem engednek be átlagos, jól öltözött roma fiatalokat vidéki és fővárosi szórakozóhelyekre. Az esetek elszenvedői a legritkább esetben fordulnak a hatósághoz vagy jogvédő szervezetekhez. A héten azonban „megtört a csend”, és ennek megfelelően nagy vihart is kavart, amikor két lány a Facebookon ismertette, mi történt velük egyik éjszaka a pesti belvárosban.
Csupán keresztül akartak menni a Gozsdu Udvaron, ahol egyébként tucatnyi szórakozóhely üzemel, de a biztonságiak megállították őket és csak egy őr kíséretében engedték, hogy továbbmenjenek. Amikor a fiatalok megkérdezték, mi ennek az oka, először azt mondták nekik, hogy forgatás van, majd kiderült, hogy „csak” hétköznapi rasszizmussal van dolguk. Felmerült a kérdés: a Gozsdu Udvar biztonsági őreinek magánakciójáról volt szó vagy „fentebbről” érkezett a központi utasítás? – ez utóbbit a Gozsdu tagadta. Az eset után két nappal írt levelükben arra is kitértek, hogy a biztonsági szolgálattól írásban kértek információt, e szerint „azért sem lehet, hogy a biztonságiak a romákat csak kísérettel engedik át, mert a nevezett biztonsági maga is roma származású”. A magyarázkodó, furcsa érvelésű levél miatt Horváth Kristóf (Színész Bob) slammer, színész nem csak bojkottot hirdetett a Gozsdu ellen, hanem felhívást tette közzé: alkossanak az eredetinél jobb szöveget, segítve a Gozsdu kommunikációs munkatársát. Az egyik ilyen iromány: „A Gozsdu bocsánatot kért mindenkitől, és április 8-án, a Nemzetközi Roma Nap alkalmából eseménysorozatot szervez, minden ötletet és felajánlást szívesen várunk. Ezenkívül létrehozzuk a Racism Unaccepted logót, amelyet azok a szórakozóhelyek kaphatnak meg, amelyek bizonyítják, hogy határozottan fellépnek a kirekesztés ellen.” Horváth Kristóf, aki „szószólója” lett az ügynek, kijelentette: a célt elérték, hiszen nem lett elhallgatva a szégyenletes eset.
Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint ez az eset nem egyedülálló. Gyakran előfordul, hogy nem engednek be romákat bizonyos helyekre. A fővárosi Morrison’sban is volt már ilyen, de fitneszteremben és vidéki diszkókban sem ritka.
Évekkel ezelőtt a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a Zöld Pardon Kft. és a Doorman-Sec. Kft. megsértették két roma fiatal emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy jogszerűtlenül megakadályozták bejutásukat a Zöld Pardon nevű szórakozóhelyre.
Ám eljárás – Boros Ilona szerint – csak az esetek töredékében lesz, hiszen a kirekesztés elszenvedői hallgatnak, sokan nem is tudják, hogy a TASZ-hoz és a Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) is fordulhatnak sérelem esetén. Úgy tudni, a Gozsduban történt eset két kárvallottja megkereste az EBH-t, az eljárás során a lányoknak valószínűsíteniük kell, hogy hátrány érte őket a származásuk miatt, ha ez „sikerül”, akkor a Gozsdunak kell bizonyítania, hogy nem történt jogsértés.
„Utáltam az iskolában, hogy a tanárok bűntelenül megvertek. Utáltam, hogy a továbbtanulásnál eldöntötték helyettem, nem mehetek gimnáziumba, csak szakmunkásba. Utáltam, amikor a várandós feleségemmel szkinhedek elől kellett menekülnöm és lapulnom. Utálom, hogy a rendőrök ezer ember közül is engem igazoltatnak, hogy minden boltban követnek, hogy ha felszállok a buszra, a nem romák szorongatják a táskáikat, és mindig van mellettem ülőhely. Utálom, hogy nem romák élből letegeznek” – így fakadt ki Setét Jenő roma aktivista a minap egy Facebook-posztjában. „Most volt a 45. születésnapom, számvetést készítettem, leírtam röviden életem tapasztalatait, amit minden cigánynak át kell élnie. És sajnos arra jutottam, hogy a gyerekeimnek ugyanezekkel az igazságtalanságokkal kell majd megküzdeniük” – fakad ki az aktivista.
Pedig Setét Jenő nagy utat tett meg: nagyszülei olvasni se nagyon tudtak, a szülei elvégezték az általánost, ő a szakmunkásképzőt, a nagylánya pedig már egyetemista. De lánya számára is mindennapos élmények a megalázó, kiközösítő, rasszista megjegyzések és cselekedetek. „A Gozsduba őt sem és az unokaöcsémet sem engedték be. Mivel szerintem nem a bojkott a megoldás, odamentem néhány cimborámmal, hogy megnézzük, milyen helyek vannak ott, ittunk egy kávét, beszélgettünk az őrrel, aki nagyjából bevallotta az egészet” – mondja Setét Jenő, aki szerint a mostani eset azért kaphatott ekkora nyilvánosságot, mert az érintettek végre ki mertek állni a történettel.
Abszurdnak tartja, hogy elindult az áldozatokat felelősségre vonó diskurzus.
„Ugyanazok a panelek működnek, mint amikor a bántalmazott nőre mondják, hogy ő provokált vagy a hajléktalanra, hogy saját hibájából él az utcán. A gazdasági károkozás konkrét, megfogható, de a lelki sérüléseket, a mentális egészséget tönkretevő cselekmények elszenvedőit ki és hogyan kárpótolja? Ezek pénzösszegben ki nem fejezhető, maradandó károkat okoznak” – fogalmaz Setét.
A roma férfi tapasztalata az, hogy míg gyerekkorában együtt fociztak romák és nem romák, a szülei a gyárban szintén együtt dolgoztak nem romákkal, addig manapság ez a „csoportforma” sajnos felborult, óriási a szegregáció mindenhol. „Ezt erősítik a gazdasági intézkedések, a politikai hangulat és a társadalmi hozzáállás is.” Setét szerint vonzóbb, becsületesebb roma önszerveződésre lenne szükség. Ezt nehezíti, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) negatív hírnevéből minden romának kijut, ráadásul a meccs a fejük fölött zajlik, hiszen az ORÖ a mindenkori kormány kezében van.
„Ha a civilség vonzó lenne, nem üldözendő, akkor kialakulhatna egy büszke, roma civil társadalmi erő. Más nem oldja meg a gondjainkat, aktív állampolgári attitűdre van szükség, össze kell fogni romáknak és nem romáknak” – összegez az aktivista.
Kettős ítélet
Pert indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Heves Megyei Rendőr-kapitányság ellen a 2011-es gyöngyöspatai romákkal szemben alkalmazott megfélemlítés során elmulasztott rendőri fellépés, illetve az ezt követő rendőri vegzálások miatt. Szerda délelőtt úgy tűnt, hogy a Kúria a TASZ-nak ad igazat mindkét keresetben, de délutánra kiderült, csak az egyikben.
„A Kúria ítélethirdetésén a rendelkező rész és az indokolás között érződött ellentmondás, de az indokolás alapján egyértelműen megnyertük a pert a rendőrség bírságolási gyakorlata kapcsán is.” Ám délután jött a helyesbítés: „a tanácselnök tévesen szóban olyan indokolást adott, amely szerint a Kúria a rendőrség szabálysértési gyakorlata miatt is megállapította a rendőrség felelősségét a zaklatás, illetve a közvetlen hátrányos megkülönböztetés miatt”. „Ilyen hiba még sosem történt a Kúrián. Álláspontunk szerint kell, hogy legyen következménye, hogy induljon vizsgálat, és be kell építeni garanciákat. Az sem kizárt, hogy jogi lépést teszünk” – mondta lapunknak Jovánovics Eszter, a TASZ munkatársa. A Kúria közleményében belátta, hogy tévedett és valójában csak részben, az első pontban adtak igazat a TASZ-nak és a romáknak. Az viszont nem derült ki, hogyan fordulhatott elő a „hiba”. Az ítéletet ugyanakkor a TASZ félsikernek tartja: precedensértékű, hogy a Kúria kimondta, a rendőrség mulasztott, diszkriminálta a romákat, nem védte meg őket, s mindez jogellenes. A per másik része az, amiben végül nem a TASZ-nak adott igazat a Kúria: Gyöngyöspatát megszállták a szélsőségesek 2011-ben, állandó rettegésben tartva a roma lakosságot. Miután elhagyták a falut, a rendőrség még hét hónapig ott maradt és rászállt a romákra: olyanokért büntették meg őket, mint például szotyiköpködés. „Mivel általános jelenség, hogy a rendőrség vegzálja a romákat a falvakban, elképzelhető, hogy a Strasbourgi Bírósághoz fordulunk, vagy másik hasonló pert indítunk” – tette hozzá Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogram-vezetője.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!