Télen lelkileg és egészségileg is mélyponton vagyunk.
- Takarékon kellene lángolni, ám a környezet mást vár tőlünk.
- Csodamódszerek nincsenek, de tehetünk azért, hogy összeszedjük magunkat.
Tüsszögő, köhögő, orrukat fújó, kimerült és rosszkedvű emberek a munkahelyeken, a tömegközlekedési eszközökön. Az évnek ebben a szakában szinte mindenki mélyponton van, egészségileg, lelkileg, és csak lassan érkezik az enyhülést és felpezsdülést hozó tavasz. Az úgynevezett tavaszi fáradtság azért alakul ki, mert az immunrendszerünk ilyenkorra legyengül, a hosszú tél során feléljük a vitamintartalékainkat, amelyeket a friss zöldségek és gyümölcsök hiányában sokkal nehezebb pótolni – mondja dr. Hamar Sándor belgyógyász.
Így a legfontosabb ilyenkor a vitaminok pótlása, különös tekintettel a C- és D-vitaminokra, amelyek nagy szerepet játszanak az immunrendszer támogatásában. Míg a C-vitamin fontosságát a betegségek elleni védekezésben már jó ideje ismerjük, a Dvitamin immunstimuláló, a sejt védekezőképességében betöltött szerepéről azonban csak az utóbbi néhány évben beszélünk egyre többet, pedig ebben a fényszegény időszakban fontos lenne a pótlása. Egy ideje már-már ideológiai vita folyik arról, mekkora dózisban érdemes vitaminokat szedni, legyen szó akár zsírban, akár vízben oldódókról, amelyeket elméletileg nem lehet túladagolni.
„Nem érdemes nagy dózisban szedni a C-vitamint, hiszen vízben oldódik, hamar kiürül a szervezetünkből. Éppen ezért, ha nem vagyunk betegek, 200 mg is elég naponta, lehetőleg reggel. Betegség esetén indokolt az 500–1000 mg, bő folyadék fogyasztása mellett, hiszen a nagyobb adagok nagyobb terhet rónak a vesékre is. A kombinált vitaminokat nem szoktam feltétlenül javasolni, mert csak azt van értelme pótolni, amiből ténylegesen hiányunk van” – mondja a belgyógyász.
A D-vitamin esetében az ajánlás 1500–3000 nemzetközi egységnyit javasol belőle naponta a felnőttek számára. Nem árt tudni azonban, hogy tartós szedése mellett a kalciumbevitelre is fokozottan oda kell figyelni.
Az ideális, persze, az lenne, ha természetes módon tudnánk bevinni ezeket a szervezetünkbe, gyümölcsökkel és zöldségekkel, erre azonban ilyenkor kevés a lehetőségünk, a fóliasátras termékek vitamintartalma jóval kisebb. A messziről behozott zöldségek és gyümölcsök pedig utánérésben nyerik el frissességet sugalló színüket, miközben – ilyen a paprika vagy a paradicsom is – leszedésük után már nem változik vitamin- és ásványianyag-tartalmuk. Van néhány étel, amelyből ilyenkor is feltölthetjük a készleteinket: a gomba (szárítva is), a kakaóbab, a tőkehalmáj és számos tejtermék nagyon sok D-vitamint tartalmaz.
Böjt és futás
Ha szeretnénk mielőbb kikászálódni a fizikai és lelki levertségből, ideje elkezdeni mozogni. „Nem szabad ugyanazt a teljesítményt várni magunktól, mint ősszel vagy nyár végén, fokozatosan kell visszatérnünk a formánkhoz. Aerob-, kardiomozgásokat érdemes végezni, úszni, futni, biciklizni, egyelőre nem túl nagy intenzitással, 4-6 hétre van ugyanis szükség ahhoz, hogy formába lendüljünk” – mondja Hamar Sándor.
Az sem véletlen, hogy ez idő tájt tartják sokan a böjtöt is. Bármiféle könnyítés a szervezetünknek ilyenkor jót tesz, segít leadni néhány kilót. A belgyógyász ugyan nem javasolja a 40 napos húsmentességet, de egy rövidebb, akár háromnapos diétának is kedvező hatásai lehetnek. A szénhidrátok, a finomított cukor hanyagolása is egészségügyi előnyökkel jár.
„Január közepétől indulóan valóban van egy mélypont, ilyen tájban sokkal többen fordulnak hozzám is, mint máskor” – mondja dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus is. A szakember szerint ennek a fő oka az, hogy ilyenkor a természethez hasonlóan az embereknek is sokkal kisebb fordulatszámon kellene működnie, jóval többet kellene pihenni és befelé fordulni, mint a napfényesebb tavaszi- nyári időszakban. Ezt azonban általában nem tehetjük meg, a világ nem erre van berendezkedve. Elég csak arra gondolni, hogy a gyerekek januárban a félévzáráson izgulnak, dolgozatokat írnak, az egyetemisták és főiskolások vizsgáznak, a középiskolákba indulók felvételiznek, a munkahelyeken pedig új, általában nehezebb célokat tűznek ki. „Ráadásul a januárt hagyományosan hajlamosak vagyunk a változás, az újrakezdés hónapjának tekinteni, pedig ennek nem év elején van itt az ideje, nyugodtan meg lehet várni vele a tavaszt, amikor már magasabb fordulatszámon működünk” – véli a pszichológus.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!