Miközben a világ döbbenten és bénán figyeli a közel-keleti térségben dúló háborúkat (Szíria, Libanon, Líbia és Irak szétesését, vergődését), az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) nevű szélsőséges szunnita terrorszervezet városokat, olaj- és földgázvezetékeket foglal el Szíriában és Irakban. Felmerül a kérdés: van-e olyan nemzetközi szervezet, amely képes útját állni az erőszaknak? És ha igen, vajon az ENSZ, amely a világban jelenleg is tizenhét térségben, csaknem 100 ezer katonával és rendőrrel őrködik a béke felett, lehet-e ez a szervezet?
– Békét csak ott lehet fenntartani, ahol béke van – mondja Kakuk György, aki Kelet-Timoron teljesített szolgálatot az ENSZ békemissziójában. – Az ENSZ segítheti a békefolyamatot, tárgyalóasztalhoz ültetheti a szemben álló feleket, és ha megvan a megállapodás, akkor segíthet betartani azt. Első számú feladat a civil lakosság védelme. Az ENSZnek nincs hadserege, nem várható el tőle, hogy háborúzzon. Békefenntartó missziót a Biztonsági Tanács (BT) rendelhet el.
A BT öt állandó tagjának (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) vétójogavan a döntésekben, vagyis az ENSZ csak az öt állandó tag egyetértésével „avatkozik be” egy konfliktusba.
– Ha két kis ország összevész, az ENSZ megszünteti a vitát. Ha egy nagy és egy kis ország összevész, a nagy ország megszünteti a kis országot. Ha két nagy ország összevész, megszűnik az ENSZ – vázolja a lehetőségeket Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. – Az ENSZ az 1945-ös erőviszonyokat tükrözi. Azóta átfogó reformot nem lehetett végrehajtani. Miközben a világban jelentősen megváltoztak az erőviszonyok, az ENSZ működésében nem következett be alapvető változás.
Az Amerika Egyesült Államok, Oroszország és Kína érdekei csak ritkán esnek egybe a világpolitikában. Egy terrorszervezet elleni fellépés, persze, lehetne ilyen, de ott az olajügy és a geopolitikai érdekek aláásásának kérdése. Ez az oka annak, hogy az ENSZ tagállamai nem képesek egy ISIS méretű és szervezettségű jelenséggel szembeszállni. Legalábbis rövid távon.
– Aki az ISIS ellen hatékonyan akar fellépni, annak ki kell egyeznie Iránnal – magyarázza Nógrádi György. – Ha az USA kiegyezik Iránnal, akkor a teljes közel-keleti politikáját át kell állítania. Oroszország a héten stratégiai együttműködést kötött Iránnal, válaszul az amerikai-európai embargóra.
A BT öt állandó tagjából három nyugati, velük lehetne egyeztetni, az orosz érdek azonban most, és általában is, alapvetően más, Kína pedig az esetek döntő többségében ma inkább Oroszországgal szavaz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
ENSZ békefenntartó missziók számokban
Missziók száma: 17
A benne részt vevő egyenruhások száma: 98 071
A csapatokat adó országok száma: 122
A missziók összköltsége
(2013–14-ben): 7,8 Mrd dollár
A legnépesebb missziók:
Kongó (26 ezer fő)
Darfur (22 ezer fő, közösen az Afrikai Unióval)
Dél-Szudán (13 ezer fő)
Mali (10 ezer fő)
