Miközben a világ döbbenten és bénán figyeli a közel-keleti térségben dúló háborúkat (Szíria, Libanon, Líbia és Irak szétesését, vergődését), az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) nevű szélsőséges szunnita terrorszervezet városokat, olaj- és földgázvezetékeket foglal el Szíriában és Irakban. Felmerül a kérdés: van-e olyan nemzetközi szervezet, amely képes útját állni az erőszaknak? És ha igen, vajon az ENSZ, amely a világban jelenleg is tizenhét térségben, csaknem 100 ezer katonával és rendőrrel őrködik a béke felett, lehet-e ez a szervezet?
– Békét csak ott lehet fenntartani, ahol béke van – mondja Kakuk György, aki Kelet-Timoron teljesített szolgálatot az ENSZ békemissziójában. – Az ENSZ segítheti a békefolyamatot, tárgyalóasztalhoz ültetheti a szemben álló feleket, és ha megvan a megállapodás, akkor segíthet betartani azt. Első számú feladat a civil lakosság védelme. Az ENSZnek nincs hadserege, nem várható el tőle, hogy háborúzzon. Békefenntartó missziót a Biztonsági Tanács (BT) rendelhet el.
A BT öt állandó tagjának (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) vétójogavan a döntésekben, vagyis az ENSZ csak az öt állandó tag egyetértésével „avatkozik be” egy konfliktusba.
– Ha két kis ország összevész, az ENSZ megszünteti a vitát. Ha egy nagy és egy kis ország összevész, a nagy ország megszünteti a kis országot. Ha két nagy ország összevész, megszűnik az ENSZ – vázolja a lehetőségeket Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. – Az ENSZ az 1945-ös erőviszonyokat tükrözi. Azóta átfogó reformot nem lehetett végrehajtani. Miközben a világban jelentősen megváltoztak az erőviszonyok, az ENSZ működésében nem következett be alapvető változás.
Az Amerika Egyesült Államok, Oroszország és Kína érdekei csak ritkán esnek egybe a világpolitikában. Egy terrorszervezet elleni fellépés, persze, lehetne ilyen, de ott az olajügy és a geopolitikai érdekek aláásásának kérdése. Ez az oka annak, hogy az ENSZ tagállamai nem képesek egy ISIS méretű és szervezettségű jelenséggel szembeszállni. Legalábbis rövid távon.
– Aki az ISIS ellen hatékonyan akar fellépni, annak ki kell egyeznie Iránnal – magyarázza Nógrádi György. – Ha az USA kiegyezik Iránnal, akkor a teljes közel-keleti politikáját át kell állítania. Oroszország a héten stratégiai együttműködést kötött Iránnal, válaszul az amerikai-európai embargóra.
A BT öt állandó tagjából három nyugati, velük lehetne egyeztetni, az orosz érdek azonban most, és általában is, alapvetően más, Kína pedig az esetek döntő többségében ma inkább Oroszországgal szavaz.
ENSZ békefenntartó missziók számokban
Missziók száma: 17
A benne részt vevő egyenruhások száma: 98 071
A csapatokat adó országok száma: 122
A missziók összköltsége
(2013–14-ben): 7,8 Mrd dollár
A legnépesebb missziók:
Kongó (26 ezer fő)
Darfur (22 ezer fő, közösen az Afrikai Unióval)
Dél-Szudán (13 ezer fő)
Mali (10 ezer fő)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
