Sokaknál az előző is évek óta porosodik a legalsó könyvespolcon, pedig szeptember 3-án bemutatják az új, immár 12. kiadású helyesírási szabályzatot.
Bár sok nyelvész szerint valójában kevéssé újult meg a szabályzat (elmaradt például a forradalmi ly/j csere), annyira egyáltalán nem, hogy ezért érdemes lett volna új kiadással jelentkezni. De azért van néhány olyan változás, ami valóban az egyszerűsítés irányába mutat.
A kötőjelekkel, toldalékokkal, dátumokkal kell majd eztán máshogy bánnunk, néhány szabály értelmét vesztette, ezért kimaradt az új kötetből (például a 159-es, mindenki keresse meg az előzőben!), cserébe bizonyos mellékjeleket muszáj lesz használnunk (mondjuk a gyakran leírt Jyväskylä finn egyetemi város nevében), nem hivatkozhatunk már arra, hogy a számítógépen nincs ilyen karakter. De legalább néhány, eddig is rosszul beidegződött szót mostantól legálisan díszíthetünk ékezettel (ilyen a búra, árbóc és a bédekker is – bármennyire keveset is használjuk őket), és ami bár logikus, de egyben szomorú is, a sóskifli immár sós kifli, a sósperec pedig sós perec. Pedig fogalom volt mindkettő így, egybeírva. Mások viszont épp most egyesültek, mint az osztályozóértekezlet, szóval érdemes beruházni az új kötetbe, ha nem akarunk hibázni.
Jó hír azoknak, akik nehezen biflázzák be az új szabályokat, hogy 2016 szeptemberéig a 11. kiadásban foglaltak is érvényben maradnak.
Addig is ne feledjék, mostantól helyesen: A pörköltalapanyag nem pirája, és nem is házi nyúl, juhhal készült, mégis gipszszerű lett.
JÓ TUDNI
1832-ben jelent meg az első helyesírási szabályzat, a Magyar Tudós Társaság felügyelete alatt készült Magyar helyesirás és szóragasztás főbb szabályai.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!