Nincs harag a falvakban, még csak irigység sem. Inkább a beletörődés, a megtörtség jellemző. Miközben javában zajlik, botrányoktól sem mentesen, az állami földlicit. A kormány szerint minden szabályos, az ellenzék szerint még csak törvényi felhatalmazása sincs azoknak, akik árulják az állami földet – főként a hatalomhoz közel álló barátoknak, vállalkozónak, oligarcháknak.
Az már bő évtizede eldőlt, hogy egy-egy faluban melyik az a néhány család, amelyiknek köze lehet még a mezőgazdasághoz; amelyek néhány éve még versenybe szálltak egy-egy állami terület bérletéért. Az is régen eldőlt, hogy egy-egy falu lakói kilencven százalékának köze sincs a mezőgazdasági földműveléshez: hiszen nincsen földje, se pénze, se szakismerete.
De azok sem nagyon nyüzsögnek, akik rendelkeznek még 30-50 hektárral. Többségük el sem indul a liciten, mondván: az állami földmutyik győztes bérlője vélhetően esélyesebb. Nem véletlen, hogy az eddig megtartott földliciteken egy-egy földért csupán egy vevőjelölt száll versenybe – és az esetek döntő többségében a lehető legalacsonyabb, kikiáltási áron juthat földterülethez. A liciteken csend van, néhányra azért betéved egyegy ellenzéki képviselő. Főként az LMP országgyűlési képviselője, Sallai Róbert Benedek szervez kisebb akciókat, és a Jobbik szólal meg olykor. De az árverés soha nem marad el: viszik a földeket. Már amelyiket. Az első lezárt hét eredményei – erről vannak egyelőre országos adatok – felemásak: csak a földek fele kelt el. Az első héten 353 helyrajzi számon lévő területet hirdettek meg, amelyből kettőt visszavontak, 155 árverés eredménytelen – azaz nem volt licitáló –, 196 pedig sikeres volt. 4,8 milliárd forintért adtak el összesen 1800 hektárnyi földet.
De az országban ettől függetlenül mindenhol beindult a licitgyár. Több száz földrészletet kínáltak eladásra. Sőt szenzációként tálalják egy-egy külföldi állampolgár sikeres licitálását is. (Összesen 222 potenciális külföldi vevőről tudunk.) Az ellenzék el is kiáltja magát, hogy lám, Orbánék hazudtak, hiszen külföldiek is vehetnek magyar földet – de tegyük hozzá: ez eddig is így volt, s a licitekről nem lehet kizárni a több év óta Magyarországon gazdálkodó/élő uniós állampolgárokat, mint ahogyan próbálta ezt tenni a kormány.
Pereg a licit
Rengeteg földterületet vernek dobra, köztük egyre több a kisebb, olcsóbb terület, vagyis a gyakorló gazdák is indulhatnak 5–20 milliós árakon kínált földekért. Ráadásul egyre nagyobb mennyiségben adnak ki állami bankok hitelígérvényeket: nagyjából 125 milliárd forintnál tartunk már, így az erre szánt 150 milliárdos keret nemsokára kimerül. Ezekkel a zsebükben már bátrabban licitálhatnak.
Az igazán nagyok azonban szinte szó szerint másodpercek alatt tarolnak. Fejér megyében például, ahol az Orbán-kormányhoz hű, híressé vált miniszterelnöki barátok, ismerősök – Ángyán József volt agrárállamtitkár összesítései szerint – már most is több ezer hektárokat művelnek, illetve bérelnek, nagyon gyorsan, olajozottan zajlik minden. Flier János, aki egyedüliként jelent meg a heti liciten, kikiáltási áron vitte el az általa korábban művelt földet. Flier 2001-ben lépett elő az ismeretlenség homályából, akkor, amikor a herceghalmi állami gazdaság privatizációjában jelentős részt vállalt. Írták róla többször is, hogy ő az, aki a kormányfő feleségének, rokonságának földjeinek művelését is igazgatja. Orbán Viktor tavaly avatta fel Flier csaknem 400 milliós uniós és hazai támogatásból épített új szarvasmarhatelepét, ahogy megtette ezt a kormányfő a licitek egyik aktív tagjának várt Mészáros Lőrinc sertéstelepével is. Az utóbbi időkben zökkenőmentesen országos közbeszerzéseket elnyerő – legutóbb egy vasúti pálya villamosítását – Mészáros például most veheti meg az agrárvállalkozásához, az Aranykalász 66 Kft.-hez tartozó bérelt földeket.
Ez a helyszíni tudósítások szerint e hét elején meg is kezdődött: egy 49 hektáros bérleményrész kerül kalapács alá 51,3 millió forintért. A teljesség igénye nélkül említsük meg például azt a 40 hektáros szántóbérleményt is, melyet Flierék bérelnek, s közel 48,50 milliós kikiáltási áron lehetett megvenni, a Mészáros-féle Búzakalász Kft. két alcsútdobozi bérelt földjére – együtt nincs 10 hektár – pedig 19 millió forintért lehet licitálni.
Búzakalászos földeket licitáltak el lapzártánk napján is, több mint 130 hektárt nagyjából 130-140 millió forintért.
Átírható változók
Nagy kérdés, hogy mit érdemes megvenni 2030-ig, 2050-ig tartó bérleti szerződések és díjak mellett. Ezek többsége egyáltalán nem piaci szintű díjakat tartalmaz, azaz ezek további fennmaradása az új földtulajdonos számára nem biztosítana elegendő bevételt, nem, illetve nagyon lassan térülhetne meg a befektetés. Nos, a Fidesz – Győrffy Balázs országgyűlési képviselő és az agrárkamara elnöke – erre hivatkozva immáron második nekifutásra próbálkozik megváltoztatni a jogszabályokat. Azt találta ki, hogy az új Ptk. 2013. évi hatálybalépése előtt kötött szerződéseket megszűntnek kell tekinteni, ha változik az egyik szerződő fél. Egyben új szerződésként kell felfogni a kontraktust, ha új szereplő – esetünkben az új földtulajdonos – lép színre. Ez azért fontos, mert új szerződésnél új feltételek szabhatók. A módosítás további része a tavaly életbe lépett kétharmados földforgalmi törvényt változtatná meg úgy, hogy földbérleti szerződésnél a legalább 10 évre kötöttek esetében a földbérleti díj mérték a szerződés keltétől számítva 5 év múlva megváltoztatható, aztán ötévente ismét. Ez tenné lehetővé, hogy az új tulajdonosok az akár 2051-ig érvényes szerződéseknél is megemelhessék a bérleti díjakat.
A fenti lehetőség nem csak a kegyvesztetté vált Simicska Lajos cégbirodalmának okozhat komoly kiadási többleteket (most 580 forint egy aranykorona bérleti díja, ami akár 2000-2500 forintra is nőhet), hanem más cégeknek, gazdálkodóknak is. Hacsak nem maga az addigi bérlő az új árverezésen nyertes új tulajdonos.
Tőkekiszipolyozás. Keveset beszélünk arról, mekkora tőkekivonást is jelent a mostani állami földlicit. Ha mind a 350-380 ezer hektárt eladják, akkor 400-500 milliárd forint folyik be az államkasszába. Ha csak minden második vevő valódi gazdálkodó, akkor akár 200 milliárd forintnyi tőke is kiáramolhat a mezőgazdaságból. Ennek nagy része hitel lesz – 150 milliárdos keretet ad földhitelre az MFB –, azaz nőhet a gazdák eladósodási szintje.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!