Dagad a Nagy Testvér

„Ha egyesek számára vészjóslóan is hangzik, hogy a NAV automatikus jelzőrendszert akar működtetni, valójában az adóhivatal már régóta olyan, mint a Nagy Testvér: eddig is szinte mindent tudtak a cégekről, magánszemélyekről, hiszen rengeteg elektronikus adat van a NAV-nál, csak éppen feldolgozatlanul vagy rossz hatásfokkal hasznosítva” – mondta Vadász Iván. Az Adótanácsadók Egyesületének szakmai alelnöke szerint a fenti informatikai fejlesztés célja, hogy a rengeteg, egymással össze nem kötött adatot, adatbázist egybefésüljék, és így szűrjék ki az adócsalókat, és mint ilyen, jelentősége az online pénztárgépek, majd az árukat nyomon követő EKÁER-rendszer bevezetéséhez mérhető.

Az adóbevétel-növelés további lehetőségei, illetve az évi 6000-7000 milliárdosra becsült szürkegazdaság kifehérítésének eszközeként beszélt egyébként nemrég Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke arról, hogy a cégek számlázását jövő év júliusától bekötik a NAV-hoz (idén nyártól már tesztüzemben működik az elektronikus számlaadási rendszer).

Erről Vadász Iván azt mondta, senkinek sincs becslése arra, hogy ez a lépés mekkora összeget tud kifehéríteni a szürkegazdaságból, főként, hogy a hagyományos, papír alapú számlaadás nem tűnik el teljesen.

A kézzel kiállított készpénzes számlákat pedig továbbra sem látná a hatóság – mert az uniós szabályozás szerint azokat nem lehet megszüntetni –, ezért a szakember szerint a számlázás online bekötése az adóhatósághoz nem alkalmas az adócsalások visszaszorítására. Megjegyezte, hogy az adócsalások melegágyát jelentő készpénzes kifizetések aránya még mindig túlságosan magas, ezért az Adótanácsadók Egyesülete inkább azt javasolja, hogy a kormány olyan adókedvezményeket, támogatási programokat dolgozzon ki, amelyek ösztönzik a korszerű, biztonságos, és az adóhatóság számára is könnyen ellenőrizhető elektronikus fizetési lehetőségek elterjesztését.

Vadász Iván egyébiránt nem érti, miért most szánja rá magát az adóelkerülés veszélyét jelző informatikai fejlesztésekre a NAV, „mikor megtehette volna akár tíz éve is”. Emlékeztetett, hogy Magyarország EU-tagsága, vagyis 2004 óta minden, a tagállamok adóalanyai közti áru vagy szolgáltatás értékesítéséről elektronikus nyilatkozatot kell kitölteni; 2006 óta a munkáltatók havonta kötelesek lejelenteni a kifizetett munkabéreket személyre lebontva; 2013 óta pedig minden magyar adóalany köteles jelenteni elektronikusan a NAV felé azokat a számláit, melyek adótartama meghaladja az 1 millió forintot – 2018-tól pedig már ezt az értékhatárt 100 ezer forintra viszik le.

A szakember ezekkel a példákkal az adóhivatalhoz befutó hatalmas mennyiségű adatot érzékeltette, hozzátéve, hogy az online kasszák bekötése, valamint az említett EKÁER, vagyis az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer bevezetése óta még több adattal rendelkezik az adóhivatal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az informatikai fejlesztéssel mondjuk a gépjármű- és ingatlanforgalmi adatbázisoknak az adóbevallásokkal való összevetése is megvalósulhat, Vadász szerint látható, milyen hatékony tudna lenni az adócsalást kiszűrő jelzőrendszer.

A hatékonyság ebben az esetben pénzben, vagyis többlet-adóbevételben mérhető, ám ennek becslésére Vadász Iván nem vállalkozott, mondván: hiába vannak kormányzati jelentések az online kassza bevezetésének tulajdonítható áfabevétel-növekedésről is, valójában senki nem vizsgálta ezt, az élénkítő hatás pedig nem is tűnik kiugrónak az adatokat nézve.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!