Magyarország továbbra is érdekelt a Déli Áramlat megépítésében – közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter moszkvai látogatása után, azonban áttörés egyetlen függőben lévő kérdésben sem történt.
– A közel-keleti és az észak-afrikai események hatására újra feléledőben van a 2008 ősze óta „klinikai halál” állapotában lévő Déli Áramlat – nyilatkozta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a Vasárnapi Híreknek.
A közelmúltban olyan hírek jelentek meg az orosz sajtóban, hogy Magyarországot – a korábbi megállapodások ellenére – kihagyhatják a projektből. Még március elején jelentették be, hogy a hónap második felében Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök balkáni körutat tesz: felkeresi Szlovéniát és Szerbiát. E bejelentést kapcsán a befolyásos Regnum hírportálon március 2-án figyelmet érdemlő interjú jelent meg az internetes kiadvány főszerkesztőjével. Modeszt Kolerov szerint a balkáni látogatás célja, hogy Putyin „végigvigye” a Déli Áramlat-tervet. Ez az út lezárása lesz annak a folyamatnak, amelynek révén – együtt a hamarosan megépülő Északi Áramlattal és a Fehéroroszországot elkerülő BTSZ-2 kőolaj-vezetékkel – Moszkva kikerülheti Lengyelországot, a balti államokat, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Magyarországot és Romániát, vagyis – ahogy Kolerov fogalmaz – „ezt az egész… nacionalista Kelet-Közép-Európát”. Ha mindez megvalósul – folytatta a főszerkesztő –, úgy e térség a kontinens „szállítási és energetikai zsákutcájává” válik.
– Ez kétségtelenül roppant kemény hangú nyilatkozat – értékeli mindezt Sz. Bíró –, miközben nem világos, hogy miért került a felsorolt országok közé Magyarország is. Budapest ugyanis – szemben az összes említett országgal – máig részese a Déli Áramlat-projektnek, így könnyen lehet, hogy említése csak figyelmetlenségből történt. Ennek azonban némiképp ellentmond, hogy a kommentárban Magyarország Romániával együtt nyer említést, mint olyan ország, amely érdekelt a Nabucco- és az AGRI-tervekben is, így ebbéli státusukban – legalábbis Kolerov szerint – Moszkva „politikai zsarolói”. Bármi álljon is a Regnum hírportálon megjelent kommentár mögött, azt érdemes komolyan venni, már csak azért is, mert 2010 tavaszán Horvátország egy kormányközi megállapodással ugyancsak csatlakozott a Déli Áramlat gázvezetéktervhez. Vagyis mindebből akár az is kiolvasható, hogy a majdan épülő vezetéknek nem kell feltétlenül Magyarországot is érintenie, hogy eljusson Ausztriába, illetve Észak-Olaszországba – szögezte le a szakértő.
– Valószínűleg csak Putyin e heti balkáni látogatása után tudhatunk majd meg többet a tervekről. Az mindenesetre biztos, hogy Magyarország számára fontos, hogy mindaddig részese maradjon a Déli Áramlatnak, ameddig reális esély van a vezeték megépítésére. Ha kimaradna ebből, az több kockázattal járna, mint előnnyel. Egy ideje úgy tűnik, hogy ezzel a kormány is tisztában van. Kár, hogy korábban, ellenzéki helyzetben még ennek épp az ellenkezőjét gondolták.
A Déli Áramlat kapcsán másfajta bizonytalanságok is érzékelhetők. Néhány napja Igor Szecsin energiaügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes a Kommerszant napilapnak azt nyilatkozta, hogy talán nem is lesz szükség a Déli Áramlat megépítésére, helyette elég lesz egy cseppfolyósító üzemet telepíteni a Fekete-tenger partjára, és onnan majd tankerekben szállítják Európa felé a földgázt. Ezzel a nyilatkozattal – illetve Putyin néhány nappal korábbi hasonló tartalmú utasításával – valószínűleg a Déli Áramlat vezetékeinek fektetési engedélyeit megadni halogató Törökországra próbáltak nyomást gyakorolni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
