Elvágyódás – úgy tűnik, ma ez az érzés a legjellemzőbb egy mai magyar huszonévesre. Mindenki, de legalábbis a többség külföldre menne tanulni, szinte mindegy hogy hova, csak ingyen legyen. A műegyetemi állásbörze társrendezvényeként szerdán és csütörtökön megrendezett külügyi börzén jártunk.
Ott nem állásokat, hanem leginkább külföldi ösztöndíjakat, szakmai gyakorlati, nyári és önkéntes munkát és nyelvtanfolyamokat kínáltak a cégek, kifejezetten a felsőoktatásban tanuló diákok számára. A külügyi börzén két nap alatt megfordult 25 ezer fiatal túlnyomó többsége pontosan tudta, mit akar: elmenni, legalább néhány évre. Mióta bejelentették a lecsökkentett hallgatói keretszámokat, az önköltségek összegét, és a hallgatói szerződés feltételeit, olyanok is elkezdtek külföldi lehetőségek után kérdezősködni, akik korábban nem terveztek más országban tanulmányokat folytatni. „Ha itthon is fizetnem kell, miért ne végezhetném el akár külföldön is a mesterképzést?” – teszi föl a kérdést az alapképzése végénél járó lány. A kiállítók tapasztalatai szerint sokan mennének, de azt nem tudják hová és hogyan. A konkrét elképzeléssel érkezők mellett túlsúlyban vannak azok, akik még abban sem biztosak, melyik kontinensre indulnának, és mit csinálnának ott. Egy a lényeg: minél kevesebb pénzbe kerüljön a kaland. Ez a tendencia többek között az önkéntes munkára toborzó szervezetek malmára hajtja a vizet, akik Dél-Amerikától Afrikáig szinte mindenhová kínálnak néhány hetes vagy hónapos programokat.
Szerencsésebb helyzetben vannak azok, akik csak egy-egy félévet szeretnének eltölteni egy európai felsőoktatási intézményben, számukra kézenfekvő a legtöbb embert felszívó Erasmus ösztöndíj, amivel az elmúlt tanévben például több mint 4600 hallgató járt külföldön, egyötödük szakmai gyakorlati programban. Az exkluzívabb programok iránt is nő az érdeklődés, az egyik legnagyobb tekintélyű és legtöbb támogatást nyújtó amerikai ösztöndíjprogram a Fulbright munkatársa elmondta, az utóbbi években kétszeresére nőtt a pályázók száma. A diákok által leggyakrabban beszélt nyelv az angol, így sokan az Egyesült Királyságba vagy az USA-ba mennének, pedig ezekbe az országokba szinte lehetetlen nagyobb anyagi befektetés nélkül kijutni. A legtöbb diákot még az egyik pályázati tanácsadó cég ötezer forintos óradíja is elriasztja, pedig mi ez egy államilag nem támogatott hazai egyetemi félévhez képest!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
