Budapesten nem vették fel az utcaseprői állásra jelentkező tanárokat, de Debrecenben már diplomások is takarítják a város utcáit közmunkásként.
Százszoros(!) volt a túljelentkezés a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. köztisztasági takarítói a köznyelvben eleddig: utcaseprő – állásaira. Amit kínáltak a munka fejében: legfeljebb bruttó 130 ezer forint fizetés, 3 hónap után 30 ezer forintos cafeteria és BKV-bérlet. Amit kaptak: tíz helyre ezer jelentkező, akinek 30 százaléka középiskolát végzett, további 10 százalék diplomás.
Déjà vu-je van az embernek: ismerős mindez a ’60-as évek tankönyveiből. Az általános iskolai 8. osztályos történelem tankönyv így írt a nagy világgazdasági válságról:
„A városi kispolgárság és az értelmiség tömegeinek helyzete is súlyosan leromlott. (…) Az értelmiségi fiatalok hosszú éveken át nem tudtak elhelyezkedni, s napszámmal, hólapátolással tengették életüket. Az idősebbek feje felett pedig állandóan ott lebegett az elbocsátás réme”. Az, hogy Magyarországon még tart a válság és magas a munkanélküliség, ezen belül is a diplomásoké, már közhelyszámba megy. A hazai diplomás munkanélküliek 30-35 százaléka tanító, tanár, 23 százaléka mérnök, 18 százaléka közgazdász, 8 százaléka pedig agrárvégzettségű, de a túlkínálat a felkapott szakmákban (PR, marketing, jogász, közgazdász) is jelentkezik. Tovább romlottak a 40 év feletti diplomás munkanélküliek elhelyezkedési esélyei: szakismereteik elavultak, a nyelvtudásuk és a számítástechnikai ismereteik hiányosak.
Már a nyár híre volt, hogy Debrecenben megjelentek az első diplomás álláskeresők, akik közmunkában a várost takarítják. Egy helyi lap így számolt be róla: „A helyzetet van, aki méltósággal viseli, de olyan álláskereső is akadt, aki öngyilkossággal fenyegetőzött. Más fiatal diplomást pedig az édesanyja kérésére helyeztek az utcára”. Az álláskeresők már a sajátjuknál alacsonyabb iskolai végzettségnek megfelelő munkakört is kötelesek elvállalni, s a debreceni tapasztalat az: egyre több a diplomás, akiknek sajnos csak az utcán tudnak munkát biztosítani. Hanem ami Budapesten történt, az más kategória. Amögött „csak” a gazdasági, megélhetési kényszer van, s nem a hivatalos, állami közmunka-szabályozás. A pályázat önkéntes volt. Az utcaseprői munkára jelentkezők között – mint azt Szűcs Pannitól, a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivőjétől megtudtuk – mérnökök, újságírók is voltak. Az állásokat a következő hetekben töltik be. Az alkalmi munkások helyett a következő években összesen 4-500 embert vesznek fel „utcaseprőnek”. Aligha kétséges: lesz jelentkező bőven.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
