Együtt emlékeztek a hajdani antifasiszta koalíció országai pénteken a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulójáról. Hét évtizede 150 ezer angol és amerikai katona hajtotta végre az eddigi legnagyobb méretű partraszállást.
A D-nap, vagyis a második front megnyitása – a szovjet fronton elszenvedett vereségekkel együtt – a vég biztos jele volt a hitleri Németország számára. Az ünnepségen Barack Obama amerikai és François Hollande francia elnök méltatták a szövetséges katonák bátorságát.
A megemlékezésre azonban rányomta bélyegét az ukrajnai helyzet és az Oroszországhoz való viszony. Csütörtök este az ünnepségre meghívott Putyin orosz elnök tárgyalt Angela Merkellel és David Cameron brit miniszterelnökkel is Párizsban. Vendéglátója, François Hollande francia államfő aznap este kétszer is vacsorázott: először Obamával, majd külön Putyinnal.
A megbeszélések sorából azonban hiányzott az orosz–amerikai elnöki találkozó. Ugyanakkor a New York Times elképzelhetőnek tartotta, hogy Obama egy informális ebéden „összetalálkozzon” Putyinnal, aki még Párizsba utazása előtt francia újságíróknak azt mondta, bárkivel hajlandó tárgyalni. Ez feltehetően vonatkozik az újonnan megválasztott ukrán elnökre, Petro Porosenkóra is.
A héten Porosenko több helyről is támogatást kapott, Angela Merkel csütörtökön Berlinben biztosította róla: Németország széles körű támogatást nyújt Ukrajnának a politikai rendszer stabilizálásához és a gazdaság beindításához. A német kancellár hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a rendkívül nehéz körülmények ellenére szabad és tisztességes elnökválasztást tartottak, de az ország továbbra is nagyon nehéz helyzetben van, és ezért Németország „tettel és tanáccsal” segíti az országot. Barack Obama szintén csütörtökön Brüsszelben, David Cameron brit kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoport, a G7 vezetőinek csúcstalálkozóját követően arra szólított fel: Oroszország ismerje el Petro Porosenkót mint Ukrajna legitim módon megválasztott elnökét. Ha Oroszország folytatja a provokációt, további szankciókkal kell szembenéznie – jelentette ki Obama, aki szerint Moszkva jelenleg nem nyílt és közvetlen módon, hanem közvetítők révén igyekszik destabilizálni Kelet-Ukrajnát.
Mindeközben Kijevben letette polgármesteri esküjét Vlagyimir Klicsko, aki fő céljának a korrupcióellenes harcot nevezte meg. A Függetlenség tér (Majdan) tüntetői elhagyták a városházát (amit melegedőnek, ételosztó és elsősegélyhelynek használtak), hogy az új városvezetés birtokba vehesse. A demonstrálók egy része azonban nem elégedett Klicskóval, mert úgy érzik, elárulta a Majdan érdekeit, amikor a sátrak elbontása mellett foglalt állást.
Az ország keleti részében továbbra is súlyos harcok folynak. Az ukrán kormányerők tanktámadást intéztek az oroszbarát szeparatisták fő bázisa, Szlavjanszk ellen. A lázadók ugyanakkor két katonai bázist is elfoglaltak, és civil áldozatokról is érkeztek hírek. Ennek ellenére Szerhij Pasinszkij, az ukrán elnöki hivatal ügyvivő vezetője arról számolt be: a terrorellenes erők teljesen megtisztították a fegyveres szakadároktól a kelet-ukrajnai Luhanszk megye északi részét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
