Az amerikai választások kimenetelét a fegyvertörvény döntheti el. A demokrata képviselők 26 órán át tartottak ülősztrájkot, hogy nyomást gyakoroljanak a republikánus házelnökre: vegye végre napirendre a szigorítást javasló tervezetet. Paul Ryan nem tört meg, de a demokraták tovább küzdenek.
A britek elleni függetlenségi háborúra nyúlik vissza az amerikaiak ragaszkodása a fegyverekhez. Akkor a túlélés záloga volt a puska, és a háború lezárása után az 1791-es második módosítással foglalták alkotmányba minden állampolgár jogát a fegyvertartáshoz.
A nemzeti szimbólumnak köszönhetően ma a 321 milliós országban 277 millió fegyvert tartanak legálisan, ami azt jelenti, 88,8 fegyver jut minden 100 emberre.
Mivel az országban kis túlzással könnyebben lehet lőfegyverhez jutni, mint egy pohár sörhöz, a labilis idegrendszerű embereknek gyakorlatilag mindig kéznél van az eszköz, hogy gyilkolhassanak. 2016 első fél évében 6000 embert lőttek le, ami összhangban áll a korábbi tapasztalatokkal: átlagosan 12 ezren halnak bele a golyó okozta sérülésekbe évente. Ennél is ijesztőbb viszont az, hogy tavaly 59 oktatási intézmény ellen intéztek fegyveresek támadást. Barack Obama elnökségének egyik legnagyobb adóssága, hogy nem tudta szigorítani a fegyvertörvényt.
Bár az államfő minden komolyabb incidens után törvénymódosítást követelt a honatyáktól, a törvényhozásban többségben lévő republikánusok ezt rendre megakadályozták. Az elvakultságukat jól jelzi Sarah Palin volt alaszkai kormányzó és 2008-as alelnökjelölt kijelentése, miszerint „Jézus Krisztus is harcba szállna a második alkotmánymódosítás garantálta jog megőrzéséért”.
Úgy tűnik azonban, az a 49 ember életét követelő orlandói melegbárban végrehajtott lövöldözés volt az utolsó csepp a pohárban a demokraták számára.
Szerdán és csütörtökön a Kongresszusban 168 alsóházi képviselő és 34 szenátor akadályozta ülősztrájkkal a munkát. De dacára a 26 órán át tartó demonstrációnak, Paul Ryan republikánus házelnök július előtt nem hajlandó napirendre tűzni a fegyvertörvény- módosítást célzó indítványt azzal az indoklással, hogy az alkotmánymódosítás ennél komolyabb előkészületeket igényel. Az ülősztrájk szervezője, John Lewis képviselő és emberi jogi aktivista ugyanakkor úgy gondolja, semmi nincs veszve. Mivel idén az elnökválasztás mellett 435 alsóházi tag és 34 szenátor sorsáról is döntenek.
Lewis szerint az a feladat, hogy megértessék az emberekkel: ha biztonságosabb országot akarnak, meg kell dönteni a republikánusok többségét a törvényhozásban.
Száz százalékig melegnek nevezte egy férfi Omar Mateent, az orlandói tömeggyilkost egy tévéműsorban. A magát Miguelnek nevező meleg férfi azzal magyarázta Mateen tettét, hogy kiderült, egyik szexpartnere AIDS-fertőzött volt, amiről nem tájékoztatta őt. Bár egy gyorsteszt negatív eredményt hozott, Miguel szerint a tehetetlenség miatt érzett düh sarkallta Mateent a támadásra. A nyilatkozat cáfolja a korábbi vélekedést, miszerint homofób iszlamista terrorakció történt, de a hatóságok nem erősítették meg az információt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!