Parlamenti választásokat tartanak ma Görögországban, amelytől kirázza a hideg az európai politikusokat és pénzpiacokat is. Ha hinni lehet a baljós vízióknak, az urnazárás után az is eldől, tagja marad-e Görögország az eurózónának. A közvélemény-kutatások szerint a szavazatok legalább 33 százalékával a szélsőbaloldali Sziriza győz majd, így EU-ellenes kirohanásairól hírhedt Alexis Ciprasz alakíthat kormányt.
A kampányban a politikus azt ígérte, véget vet a nemzet megaláztatásának: újratárgyalja a Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós mentőcsomag visszafizetésének feltételeit, megemeli a minimálbért és mindenki számára ingyenes egészségügyi ellátást biztosít.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy Görögország kilép az euróövezetből. A kimenetel sokkal inkább az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) döntéshozóin múlna, semmint a görög választókon, akiknek 74 százaléka ragaszkodik a közös pénzhez.
Maga Ciprasz sem beszél már az unióból való távozásról, a héten már csak arról nyilatkozott, hogy nem lehet az elvártaknak megfelelően 4,5 százalékos költségvetési többletet kigazdálkodni egy olyan országban, ahol 26 százalékos a munkanélküliség, tízből egy embernek nincs társadalombiztosítása.
A trojka viszont további megszorításokat vár a kormánytól azért cserébe, hogy engedélyezze, Görögország ismét kiléphessen a nemzetközi kötvénypiacra, és önállóan finanszírozza az államadósságát.
Az eddigi kormányfő, Antonisz Szamarasz hajlandó lenne tovább nyirbálni az állami kiadásokon, hiszen az országnak nyáron két részletet is vissza kell az európai mentőcsomagból fizetnie. Pártja, az Új Demokrácia a választásokat megelőzően azt sulykolta a szavazóknak, hogy ha nem rájuk, hanem a kommunista Szirizára voksolnak, annak beláthatatlan következményei lesznek az országra nézve: államcsőd, az eurózónából való kilépés, megrengetett európai piacok.
De dacára annak, hogy a negatív kampányba jó néhány európai politikus és médium is beszállt, az előrejelzések szerint a választóknak legfeljebb 27 százaléka dönthet az européer Új Demokrácia mellett.
Tény, hogy uniós szemszögből a Szamarasz- kormány jó munkát végzett. A fájdalmas reformoknak hála, a görög gazdaság kezd talpra állni: 2014-ben a költségvetés enyhe többlettel zárult, és mintegy 2 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék (GDP), amely a stagnáló nyugat-európai államokhoz képest kifejezetten jó eredmény.
Ugyanakkor a GDP még mindig csak háromnegyede a válság előttinek. Ami a görög társadalom számára elfogadhatatlan.
----------------------
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!