Dominique Strauss-Kahn, az IMF egykori vezérigazgatója és Nicolas Sarkozy legesélyesebb kihívója nagy valószínűséggel összeesküvés áldozata lett – állítja az egyik legismertebb amerikai oknyomozó újságíró, Edward Jay Epstein. A Kennedy-gyilkosságról, a CIA ballépéseiről és a szeptember 11-i terrortámadásról is publikáló szerzőnek a The New York Review of Bookban közölt riportjából a legrejtélyesebb momentumokat gyűjtöttük össze.
A végzetesnek bizonyuló május 14-én a New York-i Sofitel szállodában ébredő Dominique Strauss-Kahn sejthette, hogy valami készül ellene. Egy régi barátja, aki Nicolas Sarkozy pártjának, az UMP-nek dolgozott szakértőként, aznap reggel figyelmeztette, hogy szolgálati, IMF-es BlackBerryjéről a feleségének küldött e-mailje az UMP irodáiba is eljutott.
Nafissatou Diallo, a 32 éves gunieai szobalány az elektronikus beléptetőrendszer információi szerint 12.06 és 12.07 között ment be az elnöki lakosztályba, ami szokatlan volt, mert a takarítószemélyzet rendszerint nem kezdi el addig a munkát, míg a vendég a szobában tartózkodik. A nyomozás során kiderült, hogy mindkettőjük testváladékait megtalálták az fürdőszoba ajtaja előtt. 12.13-kor Diallo elhagyta a lakosztályt, míg Strauss-Kahn felhívta a lányát, és jelezte, késni fog az ebédről. Kevéssel 13 óra előtt ért az étterembe, egy órát maradt, majd egy perccel a távozása után észrevette, nincs meg a mobilja.
Miután a szobalány kijött az 2806-os lakosztályból, belépett a 2820-as szobába, majd ismét visszatért a lakosztályba. Innen kilépve összefutott a műszakvezetővel, akitől megkérdezte, mi történik, ha egy vendég molesztál egy alkalmazottat, majd a felettese unszolására bevallotta, hogy zaklatták. Ezt jelentették a főnöküknek.
Az esetről perceken belül értesítették John Sheehant, a Sofitelt is birtokló francia Accor cégcsoport biztonsági igazgatóját, aki el is indult otthonából. Útközben telefonált, de hogy kit vagy kiket hívott, nem lehetett beazonosítani. Nagyon valószínű azonban, hogy egyikük Sheehan korábbi főnöke, René-Georges Querry volt, aki jelenleg Sarkozy hírszerzési tanácsadója, és a hívás időpontjában ült le éppen az elnök mellé a VIP-páholyban egy focimeccsen. A másik szám pedig feltehetően Xavier Graffé, az Accor párizsi ügyeletes biztonsági tisztjéé lehetett, akinek néhány héttel korábban írt e-mailjét, amelyben kifejtette, „megbuktatják” DSK-t, szerencsétlenségére a Le Figaro nyilvánosságra hozta. Természetesen mindkét férfi tagadta, hogy telefonáltak nekik.
Ezalatt Diallót a földszinti személyzeti helységben ültették le. Nem sokkal 13 óra előtt egy ismeretlen magas férfi csatlakozott hozzá, majd a Brian Yearwood, a hotel főmérnöke is, aki előtte körbejárta az elnöki lakosztályt. A videofelvételekből jól látszik, hogy az asszony újra és újra gesztikulál, bizonyos testrészeire mutat, mintha folyton elismételtetnék vele a történetet.
13.28-kor Sheehan, aki még mindig úton volt, SMS-t küldött Yearwoodnak és egy másik, azonosíthatatlan számra. Három perccel később a hotel biztonsági főnöke hívta a rendőrséget. Majd Yearwood és az ismeretlen férfi arrébb sétáltak, pacsit adtak egymásnak, és hihetetlen örömtáncot jártak legalább három percig, majd kimentek az utcára, hogy megvárják a rendőröket.
14.05-kor érkezett meg a rendőrség, 25 perc múlva szembesítették a szobalányt támadója képével, majd egy órával később szállították kórházba, ahol megvizsgálták és kikérdezték. Diallo azt mondta, hogy Strauss-Kahn bezárta a folyosó ajtaját, a fürdőbe, majd az ajtó elé ráncigálta, vaginálisan és análisan is megpróbált beléhatolni, majd kétszer is orális szexre kényszerítette. Mindezt 12.06 és 12.13 között.
Ezalatt 15.01-kor a Kennedy reptér felé DSK a tartalék mobiljáról felhívta a szállodát, és kérte, nézzék meg, nem maradt-e ott a telefonja. A hotel alkalmazottja megígérte, hogy visszahívják, amit meg is tett egy rendőr jelenlétében, ahol azt hazudta DSK-nak, megvan a készülék, és elviszik neki, ezért Strauss-Kahn részletesen elmondta, melyik terminálról és mikor indul a gépe Párizsba. A gépet nem engedték felszállni, 16.44-kor a rendőrség leszállította a fedélzetről az IMF vezérigazgatóját, és őrizetbe vette.
A vádat végül ejtették Strauss-Kahn ellen, mert annak ellenére, hogy az bíróság előtt a szobalány esküvel vallott, a vádban több és olyan természetű ellentmondást találtak, ami kétségessé tette a sértett szavahihetőségét. Több momentumra sem találtak magyarázatot. Például Diallo állította, hogy az eset után az emelet halljában rejtőzött el, és azért nem rohant be egy másik szobába, mert az összes ajtón „ne zavarjon” tábla függött, míg a beléptetőkártya információi szerint előtte és utána is bement a 2820-asba, amire utólag nem tudott magyarázatot adni. Az elektronikus kulcsok adataiból (amelyeket a hotel csak egy héttel később bocsátott a hatóságok rendelkezésére) az is kiderült, hogy a kérdéses időben Syed Haque, egy pincér is járt az elnöki lakosztályban azért, hogy elvigye a koszos edényeket, de ennél többet nem mondott.
Nincs magyarázat arra sem, miért csak a szobalány vallomása után egy órával hívták a rendőrséget, és miért csak négy órával az állítólagos erőszak után szállították kórházba a nőt, arra pedig, hogy miért lejtett örömtáncot a két férfi, végképp nincs indok. A telefon azóta sem lett meg, a BlackBerry cég adatai szerint még aznap – azzal egy időben, hogy DSK megérkezett az étterembe – 12.51-kor kikapcsolták benne a GPS-t. Az biztos csak, hogy három perccel az Accor biztonsági igazgatójának SMS-e után értesítették a hatóságokat az esetről, ami tönkretette a francia elnök legesélyesebb ellenfelének karrierjét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
