Aki állt már autójával a reggeli csúcsban a budapesti rakpartok egyikén, bámulva jobb híján a nyugodt Dunát, annak biztosan eszébe jutott már: mennyivel gyorsabb lenne hajóval. Vagy BKV-val. Esetleg BKV-hajóval.
Idén nyártól elképzelhető, hogy a vízen lehet elkerülni a dugókat. Menetrend szerint közlekedő dunai hajójárattal egészül ki a fővárosi tömegközlekedés, hogy pontosan mikortól, az a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint az üzemeltetésre kiírt pályázat eredményétől függ. A tervezett új vonaljárat öt korábban is működő, felújított (Meder utca, Jászai Mari tér, Batthyány tér, Petőfi tér, Boráros tér) és három új (Újpest, Árpád híd, Haller utca) kikötőt fog érinteni. Szeptemberre pedig a Szent Gellért téren is létesül majd egy megálló, legalábbis így tervezik. A BKV-s hajók – a jégzajlás időszakát leszámítva – egész évben reggel hét és este hét óra között közlekednek majd, csúcsidőben 30 percenként, egyébként óránként. A két végállomás között a menetidő hegymenetben – azaz a folyásiránnyal szemben – 58 perc, völgymenetben 46 perc lesz. A bérleteket, napi- és hetijegyeket biztosan elfogadják majd, és valószínűleg a vonaljegyek is érvényesek lesznek a hajókon.
A négy hajóból álló flotta jelenleg a BKV Dráva utcai kikötőjében várja a bevetést: teljes belső felújításon estek át, büfé és wifi-szolgáltatás is lesz a fedélzetükön. Az új járat üzemeltetése évi 180-200 millió forintba kerül, ebből a jegybevételek 40-65 milliót fedeznek attól függően, hogy a vonaljegy elfogadott lesz-e vagy sem. Évi 700 ezer utassal számolnak.
A BKK szerint a távlati lehetőségek ennél is nagyobbak. Pályázati forrásból tervezik vízibuszok beszerzését, amely járatszerűen versenyképes alternatíva lehetne a budapesti belvárosban is. Tárgyalásokat kezdeményeztek a Visegrád és Százhalombatta között működő gyorshajójárat lehetőségeiről is.
„Megtérülése csak hosszú távon, 20-25 év múlva várható, mert bár a hajók hosszabb ideig üzemeltethetőek, mint egy busz vagy villamos, de a fenntartásuk, alkatrészeik is többe kerülnek” – magyarázta Spányik Gábor, a Mahart Passnave vezetője.
Cége két éve foglalkozik a tervvel, hogy bevonják a dunai közlekedésbe a Szentendre–Százhalombatta térséget. „Kilenc szárnyashajónk van, mindegyik felújított, 50-120 főt tudnak befogadni. Versenyképes jegyárakkal, menetrend szerinti járatot képzelünk el a Szentendrei sziget és környéke, valamint a főváros között.” A szakember szerint az agglomerációt is be kell iktatni a vérkeringésbe, mert Volán-busszal többórás az út ezen régiók és Budapest között, ám hajóval csupán negyven perc lenne. „2013–14-re lenne reális az általunk elképzelt vízi közlekedés beindítása. A dugódíj tervezett bevezetése segítheti és gyorsíthatja ezt a folyamatot” – tette hozzá Spányik.
Más cégek is látnak fantáziát a dunai hajózásban: a Duna-Express Konzorcium 2014 elejére tervezi az első két katamarán indítását, északon Visegrád, Kisoroszi és Vác, délen Százhalombatta, Érd és Szigetújfalu környéke között, útba ejtve a fővárosi kikötőket. Az eleinte négy-hatezer utas a tervek szerint 2020-ra húsz-huszonötezerre nőne naponta. A menetrendszerű járatok elindulásának egyik feltétele a BKK-val kötendő szerződés, ami eddig még nem született meg.
A jövőben a 65 év felettiek, a 6 év alattiak, a tanulók, illetve a nyugdíjasok kaphatnának utazási kedvezményt, a többi támogatási formát eltörölné a kormány – jelentette ki Fónagy János az MTV Este című műsorában. A közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztos beszélt arról is, hogy a Volán-cégek egységesítését követően 5-7 társaság maradna, vagyis a korábbi megyei szervezésű Volán-cégeket térségi szervezésűekké alakítanák. Megemlítette: 150 milliárd forintos bevételt irányoztak elő az e-útdíj bevezetése kapcsán a költségeken felül. Ez kizárólag a 3,5 tonnán felüli teherautókra, vagyis a tranzitkamionosokra vonatkozna.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
