Iskolai és munkahelyi késéseket, őrjöngő netes bejegyzéseket, hárompercessé duzzadt közlekedési híreket okoz a fővárosi dugóhelyzet. A Széll Kálmán tér körüli és az óbudai fonódó villamoshálózat okozta gigadugókat már kezdtük megszokni, pláne, hogy helyenként látványos eredménye is van a hosszas építkezéseknek. Ám a végeláthatatlan kocsisorok tovább növekednek. Ennek egyik oka, hogy az uniós támogatások lehívása miatt megadott időre el kell készülnie a felújításoknak, ám szakmai kompetencia hiányáról is beszélnek a városrendezéssel foglalkozó szakemberek.
„Átgondolatlanok és koordinálatlanok az útfelújítások, ráadásul épphogy megszokjuk az egyik lezárást, jön a következő terelés, mindezt tetézik a közműépítések, például az M1–M7 bevezető szakasza járhatatlan, nincs is alternatívája” – összegez Ekés András, a Városkutatás Kft. vezetője. Jelenleg több mint 3 milliárd forintért zajlanak útfelújítások a fővárosban. A budai fonódó villamoshálózat összköltsége 17,6 milliárd forint. Ekés András úgy véli, a főpolgármester által múlt héten bejelentett dugódíj maximum úthasználati díjnak nevezhető, és nem ad érdemi megoldást.
„Azért van rá szükség, hogy az EU-tól a 4-es metróra kapott támogatást ne kelljen visszafizetni, de félő, hogy az EU nem is fogja elfogadni az évi ötezer forintos díjat. Ráadásul ezt az összeget az autósok nagy része ki fogja fizetni, tehát nem fog csökkenni a forgalom, a dugó és a károsanyagkibocsátás sem.
„A dugódíj bevezetése elkerülhetetlen” – jelentette ki a főpolgármester. Csak azt nem tudni, hogy pontosan kiknek és milyen szakaszon kell fizetnie. Az egyik javaslat szerint a főváros közigazgatási területére szólna egy Budapest-matrica, évi 5000 forintért, a havi változat 450-500 forintért. Ha ez a díj „csak” a Budapesten kívül lakókat érintené, akkor 7-800 milliót hozna a fővárosnak, de ha minden autósra vonatkozna, akkor akár 2,5 milliárdos bevételt is eredményezhetne. A kombinált rendszerben a Budapest-matricán kívül lenne egy, a szűkebb belvárosra érvényes zónajegy is, ami azonban még teljesen kidolgozatlan. Amiért a legtöbb bírálat éri Tarlós István javaslatát: a naponta 15 forintba kerülő díjat várhatóan minden autós ki fogja fizetni, tehát nem lesz kevesebb autó a városban. Az Együtt és a Jobbik is pénzbehajtásként értékeli és elutasítja a tervezetet. Korábban Szálka Miklós közlekedési szakértő lapunknak azt mondta, a fizetős zóna kialakítása helyett inkább a tömegközlekedést kellene fejleszteni, s több tízezer P+R parkolóhelyre lenne szükség.
Sarkos a véleménye Nagy Béla építésznek: a fővárosi dugók addig nem szűnnek meg, amíg a munkahelyi struktúra nem változik. A Mű-Hely Zrt. vezetője szerint a főváros belső városmagjában nagyjából 350 ezer, a középső zónában 630 ezer, a külső részben pedig 720 ezer ember él. Területi eloszlás szerint a belső mag hatod akkora, mint a középső és 19-ed része a külsőnek. Ugyanakkor a munkahelyek száma nagyjából megegyezik mindhárom területen, s ez az, ami miatt szinte állandóak a dugók „belül”, hiszen a többség oda jár „be” dolgozni. Ezért kijjebb kellene tolni a munkahelyek egyharmadát, így a belső városmagban csökkenne az autóforgalom és javulna a környezet minősége is.
A BKV finanszírozásáról és a várhatóan 2016- ban bevezetendő dugódíjról a jövő héten dönt a miniszterelnök, akinek Tarlós István javaslatot küldött levél formájában.
Az LMP friss javaslata szerint a dugódíj független lenne a lakhelytől, de csak hétköznaponként kellene fizetnie két vonaljegy árát (660 forint) annak, aki a Könyves Kálmán körúton belül, illetve a Margit körúton belül akarna autózni. Az M0-s körgyűrű és a budai alsó rakpart ingyenes maradna.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!