Hazarendelte konzultációra Ecuador londoni nagykövetét, miután Julian Assange, a WikiLeaks leleplező internetes oldal alapító-szerkesztője a hét elején a képviseletre menekült, hogy politikai menedékjogot kérjen a latin-amerikai országtól. Az ecuadori kormány jelenleg vizsgálja, fennáll-e annak a veszélye, hogy halálra ítélhetik Assange-t, ha hosszú jogi huzavona után az Egyesült Államokba kerülne.
A több mint 400 ezer titkos amerikai katonai és diplomáciai dokumentumot kiszivárogtató Assange valószínűleg utolsó elkeseredésében dönthetett úgy, hogy az ecuadori nagykövetségen kér menedéket, miután a brit Legfelsőbb Bíróság végleg elutasította az ausztrál férfi fellebbezését. Így napokon belül ki kellene adni Svédországnak, ahol nemi erőszakkal vádolják, ám Assange attól fél, hogy később kiadnák az USA-nak, ahol akár halálbüntetést is kiszabhatnának rá államellenes bűncselekmények miatt.
Azt nem tudni, miért gondolta, hogy az ecuadori követségre menekülve megúszhatja az ügyet. Sokak szerint egy angol nyelvű orosz tévécsatorna, a Russia Today videointerjúja bátorította, amelyben a WikiLeaks alapítóját és Rafael Correrát, a dél-amerikai ország elnökét kötötték össze. „Fel a fejjel! Üdvözlünk az üldözöttek klubjában!” – mondta neki Ecuador baloldali államfője. A döntésben az is közrejátszhatott, hogy Latin-Amerikában valóban bevett gyakorlat, hogy egy-egy állam nagykövetségén kér valaki menedéket politikai üldöztetése elől. Ecuadornak azonban nincs arra jogi alapja, hogy „megmentse” Assange-t, és nem valószínű, hogy felvállalná azokat a diplomáciai kellemetlenségeket, amelyekkel az akció járna. Ezt még az USA sem tette meg egy kínai emberi jogi aktivista esetében, aki a pekingi amerikai nagykövetségre menekült. Correra fogadkozása, miszerint „semmifajta külső nyomást nem fogadunk el” az Assange-ügyben, nem tűnik túl hitelesnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
