Az első világháború befejezésének százéves évfordulóját ünnepli a világ. A centenárium nekünk, magyaroknak azonban kissé olyan, mint a kínaiak világszerte közkedvelt szósza: édes-savanyú. A világégéssel együtt egy több mint ezeréves korszak is véget ért, a magyarság egyharmada kisebbségi sorba került. Az elmúlt száz évben ugyan ezzel is megbirkózott, de mára kétségessé vált az eddigi modell fenntarthatósága.
A szomszédos nemzetállamok fennállásuk centenáriumát ünneplik, az ott élő magyar kisebbségi közösségek viszont válaszúthoz érkeztek. Száz év után egy korszak vége körvonalazódik a határon túli magyar politizálásban és érdekvédelemben. Száz éven át, amikor csak volt rá lehetőség, a szomszédos nemzetállamokba szakadt magyar kisebbség az etnikai alapú politikai szerveződés és érdekképviselet révén próbált felszínen maradni. És nem is sikertelenül.
Egységben az erő
A szomszédos államok mindegyikében az 1989-es rendszerváltás után is etnikai alapon szerveződött újjá a magyar kisebbség, érdekvédelmi szervezetei segítségével újjá is építette saját kulturális-oktatási intézményrendszerét, és számarányának megfelelően az adott ország politikai életének meghatározó szereplője lett. Ehhez azonban kellett a közösség egységes támogatása, az, hogy a plurális demokrácia keretei között is a kisebbségi magyarok egységesen etnikai alapon, ne pedig ideológiai preferenciák szerint szavazzanak.
Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarok is nyilván ugyanúgy megosztottak ideológiailag, mint bármely többség, mindaddig, míg az alapvető kisebbségi, nyelvi jogok nem voltak biztosítva az adott országban, viszonylag egységesen és tömegesen adták voksukat etnikai képviseletükre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), a Magyar Koalíció (ma Közösség) Pártjára (MKP), a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ). Az első szakadás, magyar–magyar szembenállás Ukrajnában jött létre 1992-93-ban az UMDSZ és a KMKSZ révén, de az még belső hatalmi harcok, nem pedig külső, budapesti befolyásolás eredményeképpen.
Zsebpártok kora
A sikeresnek mondható kisebbségi érdekérvényesítési modell a 2000-es években kezdett recsegni-ropogni, amikor Erdélyben a Fidesz 2002-es választási veresége után Orbán Viktorék kezdték kiépíteni saját fiókpárthálózatukat az RMDSZ-szel szemben, Tőkés László és Szász Jenő vezérletével.
A létrejövő új zsebpártok azonban ugyancsak etnikai alapon szerveződő „magyar” pártok voltak. Az első nyitás a többség felé Szlovákiában történt meg 2010-ben, amikor az MKP-ból kivált pártelit Bugár Béla vezetésével létrehozta a kárpát-medencei kisebbség történetében addig előzmény nélküli úgynevezett „vegyes pártot”, a magyar–szlovák Híd-Mostot. Szerbiában a domináns VMSZ mellett létezett egy kisebb, a nagypolitikában labdába nem rúgó formáció, a VMDK is. Maga a VMSZ 2015- ben bomlott meg, amikor a tagság egy része megelégelte azt, hogy a pártvezetés egyre látványosabban adja fel önállóságát az Orbán-kormánnyal szemben és egyre inkább veszi át annak módszereit, maga alá gyűrve a vajdasági magyar intézményrendszer autonómiáját, valamint a média-és véleményszabadságot.
A választási eredmények rendre jelezni kezdték, hogy fenntarthatatlan az egységes etnikai alapú érdek-képviseleti modell. A nemzeti identitás közvetlen fenyegetettségének megszűntével párhuzamosan a kisebbségi magyar közösségekben is egyre erősödött az ideológiai alapú választás igénye (amit a magyar állampolgárság kiterjesztésével a magyar politikai palettán vélnek megtalálni), ami nem sok jót ígér pártjaiknak. A választási részvétel négyévente látványosan csökken és jóval nagyobb arányban, mint amilyen mértékű a népességfogyás ezekben a magyar közösségekben. A magyar kisebbségi közösségek választási passzivitásának növekedését mutatta az utóbbi hetek két voksolása – a szlovákiai helyhatósági, valamint a szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsi választás. A kárpát-medencei pártoknak tehát szembe kell nézniük az alapproblémával, azzal, hogy az etnikai alapú politizálás leszálló ágba került.
Nincsenek válaszok
Az egyetlen kézzelfogható alternatívát, a Bugár Béla által életre hívott „vegyes pártot” viszont egyelőre hevesen elutasítja nemcsak a kisebbségi pártok elitje, hanem a választóközönség túlnyomó többsége is. Az „anyaország” pedig nem segít, az Orbán-kormány a nyilvánvalóan válságba került etnikai modellt erőlteti olyannyira, hogy 8 év fennállás után sem ismeri el magyar képviseletnek Bugárék pártját, sőt azt a téveszmét közvetíti a határon túli magyar közösségek felé, hogy a budapesti kormány majd megoldja problémáikat. Holott ez lehetetlen. A rendszerváltás óta mintául szolgáló RMDSZ is Markó Béla visszavonulása után, az Orbán-kormánynak való teljes behódolással elszürkült, elveszítette súlyát a román politikai életben, nem keres új utakat, ugyanolyan szolgai végrehajtó lett, mint az egykoron ellenében létrehozott Fidesz-zsebpártok.
A december elsejei nagy román centenáriumra (1918-ban a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával) önálló honlapot is beindított „1000 év Erdélyben, 100 év Romániában” címen, de a történelmi visszatekintés mellett egyetlen szót sem találhatunk a hogyan továbbról. Márpedig ez egy olyan alapkérdés, amit előbb- utóbb meg kell válaszolnia nemcsak a kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségeknek, hanem a mindenkori magyar kormánynak is. Lózung szintjén még mindig él a „szülőföldön való maradás” támogatása, de a jelenlegi budapesti támogatási rendszer inkább azt mutatja, a „nemzeti kormány” inkább a népességpótlás olcsó és kockázatmentes forrását látja a határon túli magyarságban. Ez egyébként nem is egy valóságtól elrugaszkodott dolog, ugyanezt tette Németország is. Csakhogy a német modell egyben azt is jelenti, hogy feladjuk történelmi emlékeinket és mentjük, ami menthető. Erre azonban aligha kész még a trianoni traumát mindmáig megemészteni nem tudó magyarság.
Az asszimilációnak viszonylag sikeresen állt ellen 100 éven át a kárpát-medencei magyarság az etnikai képviselet segítségével, ami kifulladni látszik. Az elkövetkező száz év vagy az integráció, vagy az elvándorlás és önfelszámolás évszázada lesz. Más út nincs.
FOTÓ: VERES NÁNDOR, MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
