Míg külföldön jól bevált a betegek pozitív ösztönzése, nálunk a kormány szándéka szerint elveszítenék szükséges gyógyszereik tb-támogatását azok, akik a jövőben nem tartják be az orvosi utasításokat.
120 milliárd forintot akar spórolni a kormány a gyógyszerkassza javára, meglehetősen aggályos módon: elveszítenék szükséges gyógyszereik tb-támogatását azok, akik a jövőben nem tartják be az orvosi utasításokat. Mindez azonban nem csak a gyógyszerek szedésére vonatkozna, hanem az egyéb, „kiegészítő” utasításokra, tanácsokra is. A rendszeres testmozgás, a fogyás, a káros szenvedélyek elhagyása és az ehhez hasonló, életmódváltásra ösztönző utasítások fokozzák a gyógyszeres kezelések hatékonyságát, ám az orvosok szerint erre nagyon nehéz rászorítani az embereket, csakúgy, mint „kitalálni”, vajon a betegek megfelelően szedik-e a gyógyszereiket – ha szedik.
„Akár népszokásnak is nevezhetnénk az egészség, az egészséges életmód elhanyagolását” – mondta Szabó Béla szakorvos. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy sokan úgy gondolják, a gyógyulás kizárólag az orvosoktól függ, saját „kötelességeiket” viszont nem veszik komolyan.
Mindez gyakran áll a gyógyulás útjában, ráadásul sokba kerül, hiszen a visszaeső, táppénzre és ellátásra szoruló betegek egy része kis odafigyeléssel megelőzhetné a bajt. A felelőtlen betegek viselkedéséből fakadó egészségügyi pluszköltségek lefaragásáról szóló elképzelés tehát jó. A probléma a végrehajtással lesz. Azt ugyan könnyű ellenőrizni, hogy valaki leszokott-e a dohányzásról, abbahagyta-e a drog-, vagy alkoholfogyasztást, lefogyott-e, sportol-e rendszeresen, de az általunk megkérdezett orvosok szerint az gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy ki hogyan veszi be a gyógyszereit, pedig komoly következményei lehetnek, ha nem tartják be az orvosi utasításokat.
Sok országban működik a kockázat előzetes felmérésén alapuló rendszer, mely pozitív irányba befolyásolja a betegek hozzáállását, nem pedig büntetésen alapszik, mint a hazai elgondolás. A sávos egészségbiztosítási rendszer az alapján oszt különböző kategóriákat, hogy ki mennyit fizetett be eddig a tb-kasszába, mennyi a fizetési hajlandósága a jövőben, mennyire törekszik az egészséges életmódra és milyen káros szokásai vannak. Egy-egy tényező, mint például a dohányzás eltitkolása, szigorú retorziókat von maga után, ezért senkinek nem érdeke, hogy egészségi állapotát elkendőzze. Nálunk viszont utólagos megvonást helyeznének kilátásba, mely többek közt azért is aggályos, mert egy esetleges étkezési zavar következtében létrejövő túlsúly ellen egyedül még akkor is nehéz szembeszállni, ha az illető tudja, hogy ha nem fogy le, akkor többet kell fizetnie majd az életét megmentő gyógyszerekért. Így nehéz helyzetbe kerülnének a szociális, kulturális hátránnyal induló, prevencióban nem részesülő személyek, akik akár anyagi, akár egyéb okokból nem képesek káros szenvedélyeiktől megválni. Pedig az elképzelés valóban segíthetne a spórolásban, hiszen sokkal több pénzt lehetne így fordítani a megelőzésre, felvilágosításra és ellenőrzésre, ami egyértelműen jobb, mint utólag kezelni a súlyosabb problémákat – mondták szakemberek lapunknak. A kilátásba helyezett büntetés a gyógyszerek drágulását eredményezi. Ez azonban sokaktól elveszi a lehetőségét annak, hogy az amúgy is drága, de gyakran életmentő gyógyszereket megvegyék maguknak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
