Államosítás és pénzhiány vár az egészségügyre. Brutális összeggel, 129 milliárd forinttal csökkenhetnek az egészségügyi célú kiadások jövőre. A gyógyszerkasszát 80 milliárd forinttal vágná vissza a kormány.
Közben megteremtették a törvényi feltételét annak, hogy a megyei kórházak a kormány kezelésébe kerüljenek – ennek nyilvánvaló következménye lesz egyes kórházi osztályok leépítése, sőt kórházbezárás.
Nem könnyű eligazodni a költségvetés tervezetén, ha azt akarjuk kiszámolni, mennyi is jut az egészségügyre jövőre. Az idei 640 milliárdos tételt eleve csökkenteni kívánja a kormány 46 milliárd forinttal. Ám az így fennmaradó részt is csak két tételben adná az ágazatnak: egyszer 448 milliárdot postáz az egészségügyi alapnak, majd további 140 milliárdot. Ám a részletesebb tanulmányozás után kiderül: ez a másodszorra adott 140 milliárd elvész az egészségügy számára, ugyanis részben ebből fizetnék a rokkantnyugdíjakat, illetve különböző rokkantsági járulékokat. Pótlólag csak az újonnan bevezetendő baleseti adóból és chipsadóból várhat pénz az egészségügy. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: a chipsadóból származó bevételekből 15 milliárd forintot fordítanának az egészségügyi dolgozók béremelésére. A többletet persze az adófizetőkön hajtják be, és nemcsak a chipset fogyasztókon. A jelenleginél százmilliárd forinttal is többet vár a kormányzat jövőre a biztosítottak egyéni járulékaiból: az egy százalékpontos emelés nettó fizetéscsökkenést hoz, sok-sok vizitdíjjal érve fel.
A klasszikus gyógyító kiadásokat áttekintve elég vegyes a kép: a háziorvosi és védőnői hálózat fenntartásához szükséges pénz összegét nem emelik – az infláció hatására ez valójában értékcsökkenést eredményez jövőre. Hasonlóan jár a mentés finanszírozása: nő valamelyest, de nem az inflációval megegyező mértékben. A kórházak és a szakorvosi rendelők viszont jól járnak (már amelyik képes lesz talpon maradni), jövőre 617,7 milliárd forintnyi támogatás jár nekik, ami közel 10 százalékkal több, mint az idei. Mindent egybevetve így is 129 milliárd az, ami hibádzik az idei bevételekhez képest. Pedig a kampányban még úgy fogalmaztak a Fidesz szakpolitikusai: „húzóágazattá kívánják fejleszteni az egészségügyet”, az egészségügyben térül meg legjobban a befektetés”.
Az igazi nagy vesztesnek a gyógyszerkassza tűnik: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár saját erőből 219 milliárdot fordítana a medicinák árának támogatására, ez pedig 80 milliárdos (!) csökkenés az idei kiadásokhoz képest. Pedig a gyógyszergyártók különadója 43 milliárdról majdnem 60-ra nő. Ezzel – búcsút mondhatunk annak, amire oly büszkék vagyunk: a gyógyszergyártásban nem marad náluk forrás a fejlesztésekre. Félő, hogy a vidéki kistelepülések patikái is megisszák a levét a spórolásnak: ahol három falunak egyetlen gyógyszertára van, lehet, hogy az az egy sem fog megélni az árrésből…
Közben a kormány megteremtette a feltételeit a megyei kórházak államosításának. A tervek szerint az egészségügyi intézmények a nemzeti erőforrás miniszter által kijelölt szerv kezelésébe kerülnek. Mindez 739 olyan intézményt érint, ami jelenleg a megyei önkormányzatok tulajdonában vagy fenntartásában működnek. További 12 kórházat és alapítványi szakintézményt birtokol a főváros. Az átadás-átvételéről a héten meg is kezdődtek az egyeztetések.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség soros elnöke, a Veszprém megyei Cholnoky Kórház főigazgatója szerint az államosításban több lehet a pozitívum, mint a negatívum. A kórházak jelenlegi adósságállománya ugyanis 45 milliárd forintnyi – ez az év végéig 60 milliárdra nő. Az elnök szerint azzal, hogy a kis kórházak önkormányzati kezelésben maradnak, félő, hogy éppen a koncentráció nem valósul meg. Rácz elmondta: a mostani törekvések szükségesek, de nem elégségesek, ma mindent megpróbál mindenki „kisanyargatni” az egészségügyből, de a mindenkinek járó ellátási csomagokon változtatni kell.
Az egészségügy forrásainak bővítése érdekében a népegészségügyi termékadóról szóló törvény egy új adónemmel, a baleseti adóval egészül ki, valamint kiterjeszti az adónem termékkörét és emeli a jelenlegi adóterhelést. Az üdítőitalok adómértéke 5 Ft/literről 7 Ft/literre, a cukrozott készítmények adómértéke 100 Ft/kg-ról 150 Ft/kg-ra, a sós snackek és az ételízesítők adómértéke 200 Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra változik. Az adót jövőre már az ízesített sörökre és alkoholos frissítőkre is meg kell fizetni (a kiszivárgott értesüléseknek megfelelően), literenként 20 forint lesz a terhelés. A kávé után (egyelőre) nem kell megfizetni a népegészségügyi termékadót. A munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék marad. Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forintról 5400 forintra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék esetében a járulékalap a minimálbér másfélszerese.
Átszállásos munkaviszony
Ha egy cégnél nincs szakszervezet, már nem is jöhet létre – ez derül ki az új Munka törvénykönyv-javaslat végleges változatából, amelyet az Egyenlítő.blog közölt. A most hatályos törvényhez képest ugyanis kimaradt egy sor: „A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására”. A jogszabálytervezetben valószínűleg egy elírás miatt átszállással érintett munkaviszony szerepel, amelyről az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót. Teljesen értelmetlen az a rész is, amely szerint „A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap”. Vagyis csak egy hónap múlva tehetjük szóvá, ha nincs munkaszerződés, amely nélkül egyébként munkába sem állhatunk.
(Munkatársunktól)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
