A világ döbbenten olvassa a floridai Parklandban zajlott iskolai mészárlásról érkező híreket – az egyelőre tizenhét halottat követelő gyilkosságsorozat elkövetőjéről éppúgy egyre többet tudunk meg, mint az eset politikai és közéleti visszhangjáról.
Az Egyesült Államokban ennek a bűncselekményfajtának már külön neve van, „school shootingnak” (iskolai lövöldözésnek) fordíthatnánk. Ilyen 2017 januárja óta pontosan tizennyolc történt: ezek összesen harmincöt áldozattal jártak, a parklandi azért rázta meg a világot, mert ez volt az egyik legvéresebb mind közül.
A 19 éves gyilkos, Nikolas Cruz korábban a Marjory Stoneman Douglas középiskola diákja volt, és különös aljassággal követte el tettét: megnyomta a tűzjelzőt, majd a folyosóra özönlő fiatalok közé lőtt Colt AR–15-ös félautomata fegyverével. De miféle ember lehetett? Édesapja tíz éve halt meg szívrohamban, utána mostohaanyja nevelte, aki azonban tavaly szintén elhunyt, ezek után egy ismerős család vette gondjaiba, akik „magányos, kicsit tüskés” fiúnak nevezték, ám kategorikusan tagadták, hogy az elmezavar bármiféle jelét észlelték volna rajta. Tanárai is csak fegyelmezetlenségét panaszolták, melynek köszönhetően két iskolából is el kellett tanácsolni.
A közösségi oldalakon használt profilja azonban teljesen más személyiséget mutat. Ezeken a felületeken vadul becsmérelte az afrikaiakat és a muzulmánokat, sőt azt hangoztatta: „profi iskolai lövöldöző” szeretne lenni. Az Anti-Defamation League (Rágalmazásellenes Liga) kimutatta, hogy eleven kapcsolatokat ápolt a fehér felsőbbrendűséget hirdető Republicof Florida szélsőjobboldali szervezettel, sőt tagságát maga az illegális szervezet is elismerte. Donald Trump elnök az eset kapcsán tett nyilatkozatában azt ígérte, egyetlen gyermek vagy tanár sem foroghat veszélyben ezentúl az amerikai iskolákban. „Egyetlen szülőnek sem kell majd aggódnia gyermekéért, mikor reggel, iskola előtt búcsúpuszit ad neki.”
A helyzet talán bonyolultabb: ismerve az amerikai fegyvertartási törvényeket. Ezek szigorítása nélkül képtelenség ugyanis visszaszorítani a fegyveres bűncselekményeket, és Trump elnök kifejezetten jó kapcsolatokat ápol az NRA-val (Nemzeti Fegyverszövetség), mely több tízmillió dollárral finanszírozta választási kampányát. Tehát jelentős előrelépés a közbiztonság terén nem várható egyhamar. Ennek az elterjedt nézetnek adott hangot Steve Kerr, a Golden State Warriors kosárcsapat közismert és népszerű edzője a Twitteren közzétett üzenetében:
„Semmit sem tettek. Úgy tűnik, kormányunknak nem számít, ha nap mint nap gyermekeket ölnek az iskoláinkban. Nem számít, ha embereket ölnek koncerteken vagy mozikban. Ez sem mozdítja meg vezetésünket, vagyis azokat, akik az országot irányítják – tulajdonképpen nem tesznek semmit. Ez elkeserítő. De mit tehetünk? Válasszunk olyan vezetőket, akiknek van bátorságuk megmenteni az emberek életét, és akik nem lesznek az NRA Fejbólintó Jánosai csak azért, mert az finanszírozza a kampányukat. (…) Nem haszontalan, több milliárd dolláros falakra van szükségünk, melyek semmit sem tesznek biztonságunk érdekében, hanem arra, hogy védjenek meg a félautomata fegyverekkel felszerelt őrültektől, akik gyermekeinket gyilkolják. Mert ez az egész undorító.”
Az Egyesült Államokban immár megszokott, hogy a demokrata elnökök kísérletet tesznek a fegyvertartás szigorítására, de ezek a törekvések rendre elbuknak az alkotmány második kiegészítéséhez mereven ragaszkodó republikánusokon és a fegyverlobbin. Ez az a kiegészítés, amely minden állampolgár számára lehetővé teszi lőfegyver viselését. Legutóbb Barack Obama ért el apró sikert a fegyvervásárlók szigorúbb ellenőrzésével, de lényegi eredményt ez sem hozott. „Hiszek az amerikai alkotmányban” – mondta Obama még 2016-ban, hozzátéve, hogy „a fegyverlobbi a Kongresszust túszul ejtheti ugyan, de egész Amerikát nem”. Egyelőre úgy tűnik, Obama elnök túlzottan optimista volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!