A kényszervallatás is hatásos volt – reagált az ügyvédi kamara elnöke a Fidesz ügyvédi titoktartást korlátozó javaslatára.
Kiakadt az ügyvédi titoktartást korlátozó javaslaton a kamara: Nagy István fideszes képviselő zsebszerződés-elleni egyéni indítványa szerint „a személy meghallgatható ügyvédi vagy üzleti titokról akkor is, ha nem kapott felmentést a titoktartás alól. (…) Az ügyész bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat”. A Budapesti Ügyvédi Kamara nemzeti érdeknek nevezte a titoktartást, és figyelmeztetett: ha az ügyfélnek nem lesz kivel megbeszélni kételyeit – mert akkor is fel kell jelenteni, ha az ügyvéd nem vállalta a megbízást, lásd pénzmosási törvény legutóbbi szigorítása – ha nem hagyatkozhatnak az ügyfelek aggálytalan előadásaira, akkor nagy baj lesz.
„Az ügyvédi titok az ügyfél azon jogát védi, hogy bizalommal fordulhasson az ügyvédhez, és ezt minden jogállam tiszteletben tartja, mert még abból indul ki, hogy bár a bűncselekmények felderítése és bizonyítása össztársadalmi érdek, de vannak olyan jogállami akadályok, amiket méltányolni kell” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Bánáti János megjegyezte: a kényszervallatást pár száz éve már nem alkalmazzák, pedig az is hatásos eszköz volt arra, hogy valakit beismerésre kényszerítsenek. „Ha nincs bizalom, akkor kihez fordulhat az ügyfél egy ügyelettel kapcsolatos kételyeivel, ki adhat jogszerű tanácsot, ki védi? A titok ura az ügyfél, a megbízó. Az ügyvédet csak akkor lehet meghallgatni, ha ő hozzájárul, hogy vallomást tegyen” – magyarázta a kamara elnöke. Bánáti szerint az első rést a pénzmosási törvény ütötte az egész világon, nálunk is. „Csakhogy ez a törvény a nemzetközi terrorizmussal, az azt tápláló fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos, aminek sok ezer emberélet a tétje. Az ügyvédek mindenütt, nálunk is tudomásul vették: kötelesek bejelenteni az efféle pénzmosásgyanús ügyeket. Ám a hazai törvény túl széles körű, és még a szimpla bűncselekmények kapcsán a pénzzel való üzletkötést is pénzmosásnak tekinti” – fogalmazott Bánáti, aki problémásnak tartja, ha egy képviselői kezdeményezés a nemzetközi terrorizmus elleni harccal azonos súlyúnak tekinti például a zsebszerződések elleni küzdelmet. „Elfogadom, hogy az utóbbi is nemzeti érdek, de semmiben nem hasonlítható a terrorizmus veszélyességéhez. Ezért nem indokolt, hogy az illegális ügyeletek közül kiemeljék és ezzel kapcsolatban vallomástételre kötelezzék az ügyvédeket” – jelentette ki az elnök, aki bízik abban, hogy az ügy még nem lefutott. „Budai Gyula agrár- és Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral hármasban egyeztettünk nemrég; a kamara nevében elleneztem, hogy ebből törvény legyen. Úgy tűnt, ez nem kizárt” – mondta Bánáti, aki szerint van a zsebszerződések felderítésére más megoldás is. A kamara egy biztonsági okirat bevezetését javasolja, amire nem lehet évekkel a szerződés után, utólag ráírni a dátumot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!