A felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul a Hallgatói Hálózat után megalakult az Oktatói Hálózat, melynek a diákok védelme is célja. A tagság napról napra bővül az ország különböző felsőoktatási intézményeinek tanáraival.
Az Oktatói Hálózat ötlete az ELTE Társadalomtudományi Karán született meg. A hálózat elutasítja a felsőoktatási intézmények autonómiájának csorbítását, az oktatás és kutatás szabadságának korlátozását és a rögtönzésszerű, diktatórikus és centralizáló oktatásirányítást. Tiltakoznak a szakmailag megalapozatlan, alapos elemzések, hosszú távú hatástanulmányok és társadalmi egyeztetések nélküli intézkedések ellen, és azok visszavonását követelik. Az alapító tagok között van többek között Almási Miklós és Ferge Zsuzsa, az MTA tagjai, Somlai Péter szociológus és György Péter esztéta is.
Az oktatók korábban a felsőoktatási törvény kapcsán nem léptek fel egységesen, most azonban a hálózat létrehozásával és terjeszkedésével próbálják növelni lobbierejüket. Következő lépésként nyilatkozatukat több nyelvre lefordítják, és külföldi támogatókat szeretnének szerezni. K. Horváth Zsolt, az ELTE BTK oktatója az oktatói és hallgatói hálózat alapításában egyaránt részt vett, és a működésükben is nagy szerepet vállal. Szerinte a hallgatókat nagyon nehéz volt aktivizálni, több mint féléves munkájuk eredménye volt a múlt szerdai, mintegy 1500 fős tüntetés. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a hallgatók mutattak példát a tanároknak, hogyan lehet egy ilyen nem hierarchikus, alulról szerveződő hálózatot létrehozni.
Arra nem lát esélyt, hogy a törvényt visszavonják, a Hallgatói Hálózat (HaHa) arra kérte a kormányt, hogy az új rendszer bevezetését egy évvel halasszák el, és addig gyökeresen gondolják át a változásokat. A hálózat következő vitájára szeretné elhívni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is. Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár azonban csütörtökön az Eduline kérdésére elmondta: a keretszámok megváltoztatására már nincs esély, a pótfelvételik során a betöltetlen hallgatói helyeket pedig központilag osztják majd szét.
Nem titkolt célja az Oktatói Hálózatnak, hogy támogassa a HaHá-t, és meg tudja védeni a diákokat a szerdaihoz hasonló esetekben, amikor például hallgatói fórumot tartottak az ELTE BTK campusán, a dékán pedig igyekezett őket kitiltani az épületből, így az akció a másfél héttel ezelőtti egyetemfoglalás után, teremfoglalásként híresült el. K. Horvát szerint az Oktatói Hálózatban szerepet vállaló akadémikusokat, egyetemi tanárokat nem intézheti majd el autoriter módon egyetlen egyetemi vezetés sem kézlegyintéssel, mint tette azt a diákokkal. Az intézményvezetők részéről némi zavarodottság tapasztalható azzal kapcsolatban, hogyan viszonyuljanak a hálózatok tevékenységéhez. Sok dékán és rektor nem akar ujjat húzni a kormányzattal, így csak hallgatólagosan támogatja őket, de vannak olyanok is, akik kifejezetten ellenzik a szerveződéseket. „Ők azt gondolják, az Oktatói Hálózat egy politikai szervezet, amelybe főleg a baloldalra szavazó tanárok gyűltek össze. Azt hiszik, ez meg fogja osztani az egyetemi közösséget. Nem kell politikailag ugyanazt gondolnunk, abban viszont egyet kell értenünk, hogy az oktatás minőségét és az egyetemek színvonalát fenn kell tartanunk, sőt, növelnünk kell” – fogalmazott K. Horváth Zsolt.
A HaHa tevékenysége a HÖOK és az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségének (IKSZ) szemét is szúrja. Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Palócz László alelnök közleményében kiemelte: „a HaHa ne az oktatás rendjét akadályozva, a szélsőségesen baloldali, marxista 68-as diáklázadások egyetemfoglalásai iránti nosztalgiát ébresztve hallassa hangját a felsőoktatással kapcsolatban”. Szerintük csak a HÖOK keretein belül képzelhető el a diákok hatékony érdekképviselete, és a HaHa tagjainak indulniuk kellene a hallgatói önkormányzati választásokon, ha mondanivalójukat meg akarják osztani a nyilvánossággal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
