Hátrányos helyzetű gyerekek, hajléktalanok, szegények, romák az áldozatai a „kodifikációs remekműnek”, amely nem csak a biznisz-egyházakat fosztotta meg az állami támogatástól.

 
Iványi Gábor metodista lelkész misét celebrál a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség Megbékélés templomában az elmúlt évek roma áldozatainak emlékére.

Az utolsó pillanatban „szétmódosított” egyházi törvény – amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kodifikációs remekműnek nevezett –14-re csökkentette a hazai egyházak számát, a többi egyesületként működhet tovább. A hazánkban 1898 óta működő, szociális intézményeket, börtön- és kórházmissziót fenntartó Magyarországi Metodista Egyház főintendense, Csernok István lelkész szerint a sok-sok millió keresztény hívőt tömörítő nemzetközi United Methodic Church ernyőszervezetüktől, de a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Ta­­ná­csától minden támogatást megkapnak majd, hogy újra egyházi státuszuk legyen.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség – amely az Oltalom Karitatív Egyesülettel és a Wesley János Lelkészképző Főiskolával és a Roma Polgárjogi Alapítvánnyal roma pasztorizációt, hajléktalangondozást végez sok éve – szintén kikerült az egyházak köréből. Iványi Gábor lelkész szerint 21 intézményük fenntartása ellehetetlenül. Reménykednek: hátha szeptemberben a képviselők maguk javítják ki a több sebtől vérző törvényt. Iványi szerint máris sok volt egyház elkezdett „nyomulni". Ők nem fognak, pedig ő volt az, aki Orbán Viktor és Lévai Anikó házasságát megáldotta, és első két gyermeküket megkeresztelte. „Idén érettségiztek először hajléktalanjaink, heten. Van köztük olyan, aki a zöldben él egyetlen hálózsákban, de kitűnő tanuló, műszaki főiskolára felvételizett. Az abaújkéri óvoda-iskola együttesünkben 51 diák érettségizett és 21 szerzett szakmunkás-bizonyítványt most. Ezekért megszakad a szívem” – fogalmazott a lelkész. „A világvégi kis iskolákkal, ahol a gyermekek 90 százaléka hátrányos helyzetű, a szegényekkel, hajléktalanokkal mi lesz? Ma 2500 gyereket nevelünk, 600 ágyat tartunk fenn a fedél nélkül maradtaknak, 200 ágyat elesett időseknek. Különösen fáj kiebrudalásunk akkor, amikor azt hallani, hogy ezentúl 2-3 milliárddal többet kapnak az egyházak, de elszámolni nem kell vele. Mi mindennel el tudtunk eddig számolni” – jegyezte meg Iványi Gábor.

Az 1500 tagú Budapesti Autonóm Gyülekezet lelkésze, Görbicz Tamás azt mondta: Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmennek, mert rossz viccnek tartják, hogy pártok napi száj­ízük és érdekük szerint döntsenek róluk. Szerinte Szászfalvi László egyházügyi államtitkár ígéreteivel szöges ellentétben áll az új törvény, aki az egyházakkal való egyeztetést ígért, s azt, hogy a becsületes felekezeteknek nincs félnivalójuk, viszont a kifejezetten gazdasági haszonszerzésre létesült egyházakról ugyanez nem mondható el. Itt most vélhetően sok „nembiznisz egyház” lett kiebrudalva.

 

Az egyházak listájáról kiszorult számos nagy múltú keresztény kisegyház, például a szociális és oktatási intézményeket fenntartó metodisták, az adventisták, a nazarénusok és mások is. Lemaradtak a nagy világvallások eddig működő hazai egyházai, a buddhista és iszlám közösségek, a krisnások; róluk a politikusok döntik majd el: valóban vallások, valóban egyházak-e – olvasható Lendvai Ildikó közleményében. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja közölte: az új törvény az állami iskolában a szülők igénye esetén megszervezett hitoktatás megnevezése mellől elhagyta a „fakultatív” és „nem kötelező” jelzőt, így ezentúl nincs akadálya annak, hogy az iskolában a hitoktatást az egyszerűség kedvéért az órarendbe illesztve kötelezővé tegyék a nem hívő vagy más vallású gyerekek számára is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!