Életfogytiglanra ítélte szombaton az egyiptomi bíróság Hoszni Mubarak egykori államfőt. A testület úgy találta, hogy az országot 1981 és 2011 között irányító diktátor és belügyminisztere, Habib el-Adli felelősek azért, hogy tavaly tavasszal 850 tüntetőt megöltek, mert nem akarták megakadályozni, hogy a rendőrség és a katonaság erővel lépjen fel az ország demokratikus átalakulását követelő tömeg ellen.

 
Egyiptom két rossz között dönthet

Az indoklásban a bíró „a sötétség harminc évének” nevezte Muba­rak diktatúráját. A döntés hírére az épület előtt összegyűlt tömeg előbb ünnepelni kezdett, de amikor megtudták, hogy magas rangú rend­­őrtiszteket felmentettek, zavargások kezdődtek.

Az ítéletek már­­is nagy vitát váltottak ki: sokan szigorúbb ítéletekre számítottak, úgy gondolták, hogy Mubarak halálbüntetést kap, s az meg különösnek tűnik, hogy a diktátort és két fiát, Alaat és Gamalt nem találták bűnösnek a korrupció vádjában.

Ennek ellenére a fiúkat nem engedik szabadon, mert a jövő héten a tőzsde manipulációja miatt újabb eljárás indul ellenük.

A múlt heti elnökválasztás első fordulójának győztesei máris kampánycélokra használják a tíz hónapig tartó tárgyalás eredményét. Mohammed Murszi, a Muzulmán Testvériség jelöltje szerint az ítéletet felül kell vizsgálni, mert az nem elég szigorú, hiszen nem büntette meg azokat a rendőrparancsnokokat, akik éles töltények használatára adtak utasítást. A másik elnökaspiráns, Ahmed Safik, aki Mubarak utolsó miniszterelnöke volt, elfogadja az ítéletet.

Az elnökválasztás következő fordulóját június 16-án és 17-én tartják, az egyiptomiak jelentős része úgy érzi, két rossz közül választhat. Murszi nagyon kevéssel előzte meg Safikot, aki noha politikusként a Mubarak-érához köthető, elemzők szerint azért kaphatott oly sok szavazatot az első fordulóban, mert az egyiptomiak tartanak a Muzulmán Testvériségtől.

 

Az erősödő nemzetközi nyomás ellenére is támogatja Oroszország a szír kormányt – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök Párizsban. A vendéglátójával, François Hollande francia államfővel vitába is keveredett a közös sajtótájékoztatón. Hollande arra kérte, csatlakozzanak az ENSZ erőfeszítéseihez. Putyin szerint, ha Basar el-Asszad elnök távozna a hatalomból, az csak fejetlenséghez vezetne, ahogy ez Líbiában és Irakban is történt a diktátorok bukása után. Moszkva annyira kiáll a szír vezetés mellett, hogy a múlt héten egy bizonyítottan fegyvereket szállító orosz teherhajó érkezett Tartusz kikötőjébe. Az Asszad-kormány hiába fogadta el az ENSZ különmegbízottjának, Kofi An­nan­nak a hatpontos béketervét, múlt pénteken a szír hadsereg ostrom alá vett egy várost az ország keleti részén. A harcban legalább több mint százan meghaltak, az áldozatok fele gyerek volt. Az sem kizárt, hogy a tömegmészárlást a kormányhű milícia tagjai követték el.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!